Nem. Csak azt, ami mélyen, legbelül van.
Nem számoltunk a vírussal. Nem számoltunk azzal, hogy gyökeresen szükséges megváltoztatni azokat az elképzeléseinket, melyet szövögettünk. Talán már tavaly karácsonyra megkaptuk azt a koncert- vagy színházjegyet, melyre régóta vártunk és most elmaradt. Talán már tavaly télen elhatároztuk, hová és mikor fogunk nyaralni menni és most visszautalják az előlegünket. Most minden alternatív: a születésnapok, ahol interneten csatlakozunk egymáshoz és próbálunk együtt énekelni. Sajátos volt a húsvét, nem találkozunk a szeretteinkkel egy köszöntés erejére sem. Él és virul az online tér, amiben lassan megtanulunk közlekedni. Másképp, máshol dolgozunk, és közben hálát adunk, hogy van hol, mert naponta halljuk, milyen nehéz körülményeik vannak azoknak, akiknek ideiglenesen felfüggesztették a munkaviszonyát. Hirtelen más lett az idő és a tér fogalma. Talán az egyikből túl sok van, a másikból meg kevés.