Orvosok írták

Mi a mikrobioma? 

Amikor a tükörben magamat látom, akkor egy konkrét lény néz rám vissza. Ha a környezetemben élő személyekre, állatokra vagy növényekre gondolok, akkor is egyedülálló lényként gondolok rájuk. Azonban minden egyed számos láthatatlan élő-társával él együtt – összefonódik velük, létezésük elválaszthatatlan. Ezek az apró lények már jóval az emberiség megjelenése előtt jelenvoltak a Földön és valószínűleg túlélnek majd bennünket. Ezek az összetett életformák egymással párhuzamosan alakultak ki, és az evolúció során együtt elő, egymást segítő társakká váltak. Folyamatosan együttműködik velünk, és szinte minden elképzelhető élőhelyen jelen van a bolygónkon, beleértve saját testünket is. Ez a velünk élő társ a mikrobiális élet.

A hasmenés senkinek sem ismeretlen fogalom, hisz valamilyen formában mindenki átélte. Az is közismert, hogy egyéb hasi panaszok (hasi fájdalom, puffadás, hasi görcsök) kísérik. A szakzsargonban azonban van pontos meghatározása, hogy mikor beszélhetünk valójában hasmenésről. Ön tudja, hogy szól a megfogalmazás?

A rendszeresen felbukkanó hasi panaszok (hasfájás, puffadás, hasmenés, hasi görcs és székrekedés) megkeserítik a mindennapjait? Orvosa azt mondta, hogy IBS-ben szenved, de fogalma sincs, hogy ez mit takar és mivel jár? Cikkünkben jobban megismerheti az IBS mögött rejlő folyamatokat, illetve a gyógyszeres terápia mellett más kezelési lehetőségeket is bemutatunk.

Éles, nyilalló fájdalmat tapasztal a sarkában? Ennek hátterében akár sarkantyú is állhat, tekintve, hogy gyakoribb probléma, mint gondolná. Ez az elváltozás a lakosság 10-12%-ánál fordul elő, hátterében a sarokcsonton kialakuló csontos kinövés és az azt övező gyulladás áll. Két típusát különíthetjük el. Ha a csontkinövés a sarok alsó részén jön létre, talpi sarkantyúról beszélünk, ha hátul, az Achilles-ín környékén, akkor Haglund-saroknak nevezzük.

Az inozit egy természetben előforduló anyag. Számos növényben megtalálhatók kezdve a gyümölcsökkel (grapefruit, narancs, sárgadinnye) és zöldségekkel, a gyakran fogyasztott magvakon át (mandula, dió) egészen a különböző gabonafélékig. Napi néhány gramm inozitot az emberi szervezet is termel, azonban különféle okokból adódóan bizonyos személyek esetében lecsökkenhet az inozit szintje. Ugyan az inozit-pótlás bizonyos mértékben biztosítható a változatos, vegyes étrenddel, olykor mégis szükséges lehet inozit bevitele külső forrásból is.

Olvassa el a cikkünk előzményét: Megérkeztek a vakcinák!

A COVID-19 elleni védekezés részeként eddig soha nem látott gyorsasággal történt a vakcina fejlesztés. Sokakban felmerül a kérdés, vajon hogy lehet az, hogy míg más oltóanyag fejlesztése sok-sok évet vesz igénybe, most ilyen gyorsan többféle vakcina is elérhető? A válasz egyszerű. Az eddig példa nélküli tudományos összefogással, amelyben a korábban évekig tartó vírusazonosítási folyamatokat sikerült extrém módon lerövidíteni. A gyors fejlesztés ellenére a biztonságosság és a minőség kifogástalan.

2020. december végén megérkezett Magyarországra az első vakcinaszállítmány, az Európai Unióban elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech vakcina. A COVID-19 elleni védőoltás azért készült el ilyen gyorsan, mert a világ rengeteg pénzt és erőforrást áldozott az előállítására!

Számos tanulmány látott napvilágot az elmúlt hónapokban az új típusú koronavírus jobb megértése érdekében, és abban a reményben, hogy megtaláljuk a módját, hogyan tudjuk megvédeni és felkészíteni magunkat a vírussal szemben. Egy tanulmány egy újabb elméletet tárt fel arról, hogyan befolyásolhatja a szervezetet a COVID-19 betegség, melynek „bradikinin-hipotézis” nevet adták.

A koronavírus-fertőzés egyik oka lehet a szaglás és ízérzékelés elvesztése. A mostani álláspont szerint ezen tünetek a legbiztosabb indikátorai lehetnek a fertőzés jelenlétének. Tehát ha nem érezzük a kávé, a reggelink vagy épp a parfümünk illatát, jó eséllyel új típusú koronavírus fertőzéssel állunk szemben.

Egy korábban ismeretlen, lipid burokkal rendelkező, egyszálú RNS vírus 2019. év végén okozott először járványt a Kínában található Vuhan városában. A kórokozó azonosítását 2020 januárjában jelentették be. A neve SARS-CoV-2 lett, amely a „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” rövidítése. Az általa okozott megbetegedés pedig a COVID-19 azaz „koronavírus-betegség 2019” nevet kapta.

Az információs anyag tartalmilag a „Nemzeti Népegészségügyi Központ, Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban (követendő járványügyi és infekciókontroll szabályok) 2020. szeptember 21.” című tájékoztatóval ⁽¹⁾ összhangban készült.

A hátfájás a munkahelyi távollét és a járóbeteg ellátás igénybevételének egyik leggyakoribb oka. Hátterében sérülés, egy-egy rossz mozdulat, de akár egyes mozgásszervi eredetű betegségek is állhat. A hátfájás bármilyen korú embert érinthet, azonban a kor előrehaladtával megnő a derékfájás kialakulásának esélye, melyek adódhatnak a korábbi foglalkozásból vagy az idősödéssel többnyire együtt járó degeneratív porckorong elváltozásokból. Az egyre korábban jelentkező hátfájdalom már 35-40 éves kor körül is komoly panaszokat okozhat.

Szerző:
Dr. Sovány Tamás

A lizozim, vagy más néven muramidáz elnevezés egy természetes antibakteriális tulajdonságokkal rendelkező enzimcsaládot takar, mely a gerinces élőlények nagy részében megtalálható [1]. Felfedezése és elnevezése Sir Alexander Fleming, a penicillin atyjának nevéhez fűződik, aki 1922-ben izolálta légúti váladékból, majd számos egyéb testnedvből, könnyből, nyálból, gyomornedvből és vérből is sikerült kimutatnia [2]. Tanulmányában figyelemreméltó baktériumellenes hatásról számolt be. Felfedezéséhez egész életében speciális kapcsolat fűzte, többször kiemelte, hogy ez az anyag meglehetősen alulértékelt a természetes immunitás megítélése szempontjából, és szerinte a penicillinnél jóval nagyobb érdeklődést fog kiváltani a jövőben [1,3].

Jóslata, csaknem 100 évvel a felfedezés után beteljesedni látszik, hiszen az antibiotikum rezisztens baktériumtörzsek egyre gyakoribb előfordulása miatt az enzim újra a kutatók érdeklődésének középpontjába került, bár megjegyzendő, hogy a lizozimmel kapcsolatos kutatások változó intenzitással, de folyamatosan folytak az elmúlt időszak során.