A mikrobioma – a bennünk élő élővilág

Elgondolkodott már azon, hogy mekkora lehet a velünk együtt élő (az emberi testben normálisan jelen levő) mikrobák száma, beleértve a baktériumokat gombákat, vírusokat és más egysejtűeket? A szervezetben található mikrobiális sejtek száma 1014 nagyságrendben adható meg, és becslések szerint az emberi sejtek számánál (1013) egy nagyságrenddel bizonyosan nagyobb. Ezek a mikrobák a testünk felszínén, illetve a testüregekben, a bélrendszerben, a testünk legmélyén is élnek, jelen vannak. Mai ismereteink szerint az első mikróbákat a születés folyamata során az édesanyánktól kaptuk, illetve továbbiakhoz a világrajövetelt követően az anyatejjel jutottunk hozzá. Egész életünk során folyamatosan a mikróbákkal kapcsolódva létezünk, tartós biológiai kapcsolatba állunk velük.

Mindenkinek az emésztőrendszerében több tíz milliárd apró élőlény él. Az Önében is.

A mikrobák velünk együtt élő nyüzsgő közösségét nevezzük mikrobiomának, vagy mikrobiomnak (jelenleg az irodalom a microbiome, illetve a microbiom szavakat egyaránt használja – magyarul ezért a mikrobioma és a mikrobiom is használatban van). Az elmúlt évtizedek fontos tudományos felismerése a velünk együtt élő mikrobioma jelentősége. Egyértelművé vált, hogy a mindennapi jó közérzet, a betegségmentes élet, egészséges fizikum és lélek alapja a kiegyensúlyozott, sokféle összetevőből álló, dinamikus egyensúlyban létező környezeti mikrobioma. A bélrendszerben, a bőrön, a különböző testüregekben, egészséges állapotban a gazdaszervezettel egyensúlyban létező mikrobioma működik, mely elengedhetetlen feltétele az egészséges életnek.

A modern, mikrobioma vizsgálatokhoz kapcsolt mikrobiológiai kutatások alapjaiban módosíthatják a magunkról és a környezetünkről alkotott véleményünket. Egészen a közelmúltig a mikróbákra kórokozóként tekintettünk, és igyekeztünk fertőzésgátló szerekkel, fertőtlenítőszerekkel vagy antibiotikumokkal felszámolni a jelenlétüket. Azonban a mikrobák túlnyomó többsége nem okoz betegséget, és többségük nélkülözhetetlen az egészséges élethez. A fertőtlenítőszerek és az antibiotikumok helytelen és indokolatlan alkalmazása mind a betegségeket okozó, mind a kedvező mikrobákat képes elpusztítani, vagy jelenlétüket nagymértékben visszaszorítani.  Ma már biztosan tudjuk, hogy az optimális mikrobioma-összetétel módosulása (az úgynevezett diszbiózis) betegségek, kóros állapotok kialakulásához vezet, egyesek szerint valójában ez a megbetegedés kialakulásának tényleges oka.

A mikrobioma szoros kölcsönhatásban áll a bél tulajdonosával. Az Ön esetében is. Vitaminokat termel, segíti a vérnyomásszabályozást, csökkentheti az étvágyat, befolyásolja a közérzetet. Gátolhatja a gyulladást. Attól függően, milyen élőlények – pl. jó vagy rossz baktériumok – alkotják.

A mikrobioma összetétele

A mikrobioma összetétele nem állandó. Napról napra változik. Nagymértékben befolyásolja az általános egészségi állapot, a táplálkozás, a stressz, a környezet és a gyógyszerek. Vannak olyan állapotok, amikor a mikrobiomában visszaszorulnak a jó baktériumok és egy kóros összetételű mikroorganizmus közösség lesz domináns. Ezt szaknyelven diszbiózisnak nevezik. Ez a mikrobioma tulajdonos egészségi állapotát is befolyásolhatja.

A mikrobioma összetételének vizsgálata igen bonyolult dolog. Csupán néhány laboratórium van a világon, amelyik képes a kérdés komplexitásának megfelelő vizsgálati módszerrel analizálni az emberi mikrobioma mintákat.

Az optimálistól való eltérés megállapítása bonyolult szakértői feladat. Számos információ ismerete szükséges – ezek együttes kiértékelése képezi a mikrobioma vizsgálat alapját. A kapott eltérések alapján lehetőség van azok kezelésére: diétával, probiotikumokkal, illetve a mikrobioma-kultúra komplex átültetésével is. A jó minőségű, megfelelő mikrobiális környezetet is tartalmazó, antibiotikum- és más vegyszerektől mentes egészséges táplálkozás, illetve a sokféle mikróbát tartalmazó természetes környezetben való létezés az optimális mikrobioma fennmaradásának alapfeltétele.

Évtizedek óta tartó tudományos kutatások eredménye azt igazolta, hogy az egészséges mikrobioma eltűnése jelentősen hozzájárul a következő állapotok kialakulásához:

• antibiotikum adása utáni súlyos Clostridium difficile fertőzés,
• irritabilis bél szindróma (IBS),
• gyulladásos bélbetegségek (IBD: pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa),
• bizonyos pszichés- és magatartás-zavarok (depresszió, Asperger szindróma, autizmus),
• elhízás,
• kóros soványság,
• cukorbetegség,
• krónikus bőrbetegségek (pl. pszoriázis, krónikus ekcéma, atopiás dermatitis),
• degenerativ idegrendszerei kórképek (pl. sclerosis multiplex, demenciák bizonyos típusai),
• székrekedés,
• krónikus hasmenés,
• allergiás tünetek.

Ezért logikus azt feltételezni, hogy a diszbiózis megszüntetésével ezen betegségek kialakulása megelőzhető vagy lassítható, esetleg a tünetek enyhíthetők. A diszbiózis megszüntetésére a tradicionális megközelítés a hiányzó vagy a hasznos mikroorganizmusok pótlása. Ezt évtizedek óta élő baktériumok – ún. probiotikumok – bejuttatásával próbálják elérni. A probiotikumok mellett a baktériumok szaporodását elősegítő anyagok – ún. prebiotikumok – adása is elterjedt. Lehet, hogy ezek mellett a jövőben elterjed a normális bélflóra telepítése a bélrendszerbe, a mikrobioma terápiás transzplantációja (MTT). Az egészséges bélflóra kialakítását, helyreállítását célzó eljárás egészséges ember székletéből kivont mikrobioma bejuttatásával állítja vissza a mikrobioma egészséges összetételét.

www.microbiomebank.org

Irodalom:

• NIH Human Microbiome Project https://hmpdacc.org/hmp/
• Taur, Y et al. (2018). Reconstitution of the gut microbiota of antibiotic-treated patients by autologous fecal microbiota transplant. Science Translational Medicine, Sep 26;10(460). https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30257956
• Suez, J. et al. (2018). Post-Antibiotic Gut Mucosal Microbiome Reconstitution Is Impaired by Probiotics and Improved by Autologous FMT. Cell, 174(6), pp.1406-1423.e16. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30193113
• Orenstein, R. and Patron, R. L.: Clostridioides difficile therapeutics:guidelines and beyond. Ther Adv Infectious Dis 2019, Vol. 6: 1–10. https://doi.org/10.1177/2049936119868548
• Mamo, Y. et al.: Durability and Long-term Clinical Outcomes of Fecal Microbiota Transplant Treatment in Patients With Recurrent Clostridium difficile Infection. CID 2018:66 1705-1711 https://academic.oup.com/cid/article/66/11/1705/476267