Vissza

Inozit – a termékenység és terhesség természetes támogatója

Az inozit egy természetben előforduló anyag. Számos növényben megtalálhatók kezdve a gyümölcsökkel (grapefruit, narancs, sárgadinnye) és zöldségekkel, a gyakran fogyasztott magvakon át (mandula, dió) egészen a különböző gabonafélékig. Napi néhány gramm inozitot az emberi szervezet is termel, azonban különféle okokból adódóan bizonyos személyek esetében lecsökkenhet az inozit szintje. Ugyan az inozit-pótlás bizonyos mértékben biztosítható a változatos, vegyes étrenddel, olykor mégis szükséges lehet inozit bevitele külső forrásból is.

inozit

inzulin-rezisztencia

pcos

termékenység

Inositol

Az inzoitnak kilencféle kémiai formája van, amely közül kettő kiemelt figyelmet érdemel: a mio-inozit, és a D-kiro-inozit. Az egészséges emberi szervezetben ezek 40 : 1 arányban vannak jelen. Kutatók számos vizsgálatban tanulmányozták az említett két anyag hatásait külön-külön, illetve a kettő kombinációját egyaránt [1-4].

Kiemelt jelentőséggel bír a szénhidrát-anyagcserében; fokozza az inzulin-receptorok érzékenységét, amellyel stabilizálódik a vércukorszint. Policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő nőbetegeknél pedig inozit szedésével támogatható a petefészek egészséges működése. Az inozit kedvezően befolyásolja a babatervezést mind a nők, mind pedig a férfiak körében. Az inozit kedvező hatását állapították meg mentális jólét biztosítására is egyes idegrendszeri kórképekben, mint például depresszió, obszesszív-kompulzív zavar (ismertebb nevén: OCD, vagy kényszerbetegség), illetve pánikbetegség fennállásakor [8-11].

Inzulin-rezisztencia:

Számos tanulmány szól az inozit (főként a mio-inozit és D-kiro-inozit) inzulin-rezisztenciára gyakorolt jótékony hatásáról, és az ezzel szoros összefüggésben álló PCOS visszaszorításáról. Ennek oka, hogy az inzulin hatáskifejtésében alapvető szerepet játszik a mio-inozit és a D-kiro-inozit. Inzulin-szenzitizáló és inzulinhatás-fokozó tulajdonságaik révén csökkentik az étkezés utáni vércukorszintet, ezzel megakadályozzák a vércukorszint étkezést követő nagymértékű megemelkedését. A szénhidrát-anyagcsere zavarokkal élő egyének széles köre szenved metabolikus szindróma részeként egyéb krónikus betegségben is. E betegeknél fokozott figyelmet szükséges fordítani a szív-érrendszeri szövődmények megelőzésére. Megfigyelték, hogy az inozitot szedők körében ritkább az ilyen típusú szövődmények kialakulása [12-15].

Policisztás ovárium szindróma:

Az inzulin-rezisztencia gyakori velejárója a policisztás ovárium szindrómának (PCOS), amely esetében is megfigyelték az inzoit jótékony hatását. Az inozitot szedő nők esetében javul a petefészek-működés, gyorsul a petesejtérés, illetve az enyhén túlsúlyos nők körében is csökken a gesztációs diabétesz mellitusz (terhességi cukorbetegség) kialakulásának valószínűsége vagy enyhébb annak lefolyása. A szénhidrát-anyagcsere stabilizálása és a PCOS visszaszorítása következtében egyes esetekben testsúlycsökkenés is tapasztalható [13] [15-19].

Férfiak termékenysége:

Az utóbbi évek kutatásai alapján megállapítható, hogy az inozitot szedő férfiak esetén is fokozódik a termékenység. Inozit szedésekor javul a spermiumok működése és minősége, valamint fokozódik a hívivarsejtek mozgékonysága. Az olyan férfiak körében is javulnak a termékenységi paraméterek, akik körében a hívivarsejtek száma kevésnek, mozgékonyságuk pedig elégtelennek bizonyul. Inozit szedésével támogatható a gyermekvállaláshoz szükséges egészséges férfi nemi működés is.

[1] E. Colak, E., Ozcimen, E. E., Tohma, Y. A., & Ceran, M. U. (2020). May myo‐inositol and d ‐chiro‐inositol (40:1) treatment be a good option on normal‐weighted polycystic ovary syndrome patients without insulin resistance? Journal of Obstetrics and Gynaecology Research, 46(12), 2605–2611. https://doi.org/10.1111/jog.14505

[2] Roseff, S., & Montenegro, M. (2020). Inositol Treatment for PCOS Should Be Science-Based and Not Arbitrary. International Journal of Endocrinology, 2020, 1–8. https://doi.org/10.1155/2020/6461254

[3] Nordio, M., Basciani, S., & Camajani, E. (2019). The 40:1 myo-inositol/D-chiro-inositol plasma ratio is able to restore ovulation in PCOS patients: comparison with other ratios [JB]. European Review for Medical and Pharmacological Sciences, 23(12), 5512–5521. https://doi.org/10.26355/eurrev_201906_18223

[4] Benelli, E., Del Ghianda, S., Di Cosmo, C., & Tonacchera, M. (2016). A Combined Therapy with Myo-Inositol and D-Chiro-Inositol Improves Endocrine Parameters and Insulin Resistance in PCOS Young Overweight Women. International Journal of Endocrinology, 2016, 1–5. https://doi.org/10.1155/2016/3204083

[5] Nordio, M., & Pajalich, R. (2013). Combined Treatment with Myo-Inositol and Selenium Ensures Euthyroidism in Subclinical Hypothyroidism Patients with Autoimmune Thyroiditis. Journal of Thyroid Research, 2013, 1–5. https://doi.org/10.1155/2013/424163

[6] Benvenga, S., & Antonelli, A. (2016). Inositol(s) in thyroid function, growth and autoimmunity. Reviews in Endocrine and Metabolic Disorders, 17(4), 471–484. https://doi.org/10.1007/s11154-016-9370-3

[7] Shirouchi, B., Nagao, K., Inoue, N., Furuya, K., Koga, S., Matsumoto, H., & Yanagita, T. (2008). Dietary Phosphatidylinositol Prevents the Development of Nonalcoholic Fatty Liver Disease in Zucker (fa/fa) Rats. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 56(7), 2375–2379. https://doi.org/10.1021/jf703578d

[8] Double-blind, controlled trial of inositol treatment of depression. (1995). American Journal of Psychiatry, 152(5), 792–794. https://doi.org/10.1176/ajp.152.5.792

[9] Coupland, N. J., Ogilvie, C. J., Hegadoren, K. M., Seres, P., Hanstock, C. C., & Allen, P. S. (2005). Decreased Prefrontal Myo-Inositol in Major Depressive Disorder. Biological Psychiatry, 57(12), 1526–1534. https://doi.org/10.1016/j.biopsych.2005.02.027

[10] Mukai, T., Kishi, T., Matsuda, Y., & Iwata, N. (2013). A meta-analysis of inositol for depression and anxiety disorders. Human Psychopharmacology: Clinical and Experimental, 29(1), 55–63. https://doi.org/10.1002/hup.2369

[11] Mashayekh-Amiri, S., Delavar, M. A., Bakouei, F., Faramarzi, M., & Esmaeilzadeh, S. (2020). The impact of myo-inositol supplementation on sleep quality in pregnant women: a randomized, double-blind, placebo-controlled study. The Journal of Maternal-Fetal & Neonatal Medicine, 1–9. https://doi.org/10.1080/14767058.2020.1818225

[12] Asplin, I., Galasko, G., & Larner, J. (1993). chiro-inositol deficiency and insulin resistance: a comparison of the chiro-inositol- and the myo-inositol-containing insulin mediators isolated from urine, hemodialysate, and muscle of control and type II diabetic subjects. Proceedings of the National Academy of Sciences, 90(13), 5924–5928. https://doi.org/10.1073/pnas.90.13.5924

[13] Croze, M. L., & Soulage, C. O. (2013). Potential role and therapeutic interests of myo-inositol in metabolic diseases. Biochimie, 95(10), 1811–1827. https://doi.org/10.1016/j.biochi.2013.05.011

[14] Larner, J. (2002). D-Chiro-Inositol – Its Functional Role in Insulin Action and its Deficit in Insulin Resistance. International Journal of Experimental Diabetes Research, 3(1), 47–60. https://doi.org/10.1080/15604280212528

[15] Unfer, V., Carlomagno, G., Dante, G., & Facchinetti, F. (2012). Effects of myo-inositol in women with PCOS: a systematic review of randomized controlled trials. Gynecological Endocrinology, 28(7), 509–515. https://doi.org/10.3109/09513590.2011.650660

[16] Laganà, A. S., Garzon, S., Casarin, J., Franchi, M., & Ghezzi, F. (2018). Inositol in Polycystic Ovary Syndrome: Restoring Fertility through a Pathophysiology-Based Approach. Trends in Endocrinology & Metabolism, 29(11), 768–780. https://doi.org/10.1016/j.tem.2018.09.001

[17] D’Anna, R., Scilipoti, A., Giordano, D., Caruso, C., Cannata, M. L., Interdonato, M. L., Corrado, F., & Di Benedetto, A. (2013). myo-Inositol Supplementation and Onset of Gestational Diabetes Mellitus in Pregnant Women With a Family History of Type 2 Diabetes: A prospective, randomized, placebo-controlled study. Diabetes Care, 36(4), 854–857. https://doi.org/10.2337/dc12-1371

[18] D’Anna, R., Di Benedetto, A., Scilipoti, A., Santamaria, A., Interdonato, M. L., Petrella, E., Neri, I., Pintaudi, B., Corrado, F., & Facchinetti, F. (2015). Myo-inositol Supplementation for Prevention of Gestational Diabetes in Obese Pregnant Women. Obstetrics & Gynecology, 126(2), 310–315. https://doi.org/10.1097/aog.0000000000000958

[19] Facchinetti, F., Pignatti, L., Interdonato, M. L., Neri, I., Bellei, G., & D’Anna, R. (2013). 60: Myoinositol supplementation in pregnancies at risk for gestational diabetes. Interim analysis of a randomized controlled trial (RCT). American Journal of Obstetrics and Gynecology, 208(1), S36. https://doi.org/10.1016/j.ajog.2012.10.234

[20] Vazquez-Levin, M. H., & Verón, G. L. (2019). Myo‐inositol in health and disease: its impact on semen parameters and male fertility. Andrology, 8(2), 277–298. https://doi.org/10.1111/andr.12718

[21] Canepa, P., Dal Lago, A., De Leo, C., Gallo, M., Rizzo, C., Licata, E., Anserini, P., Rago, R., & Scaruffi, P. (2018). Combined treatment with myo-inositol, alpha-lipoic acid, folic acid and vitamins significantly improves sperm parameters of sub-fertile men: a multi-centric study [JB]. European Review for Medical and Pharmacological Sciences, 22(20), 7078–7085. https://doi.org/10.26355/eurrev_201810_16180