Ismerje meg a vakcina típusokat

Emellett a korlátlanul rendelkezésre bocsájtott források, mind a finanszírozásra, mind a tudományos munkára, valamint a döntéshozó és engedélyező szervek soron kívüli eljárásai is lehetővé tették a korábban évekig is eltartó folyamatok felgyorsítását. Az éles helyzetben való kipróbáláshoz szinte korlátlanul rendelkezésre álltak a tesztalanyok is, hiszen a világjárvány tömeges igényt teremtett egy gyors megoldás kidolgozására.

Ismerje meg a vakcina típusokat

Az alább ismertetésre kerülő védőoltásokat összességében százezreken tesztelték az engedélyezési folyamatban és mostanra már globálisan milliós nagyságrendnél jár a világ, a problémamentes és megbízhatóan hatékony oltóanyagokkal. Összehasonlításképpen: világszerte gyógyszerek és egészségügyi eljárások tömegét engedélyezik pár száz emberen végzett kipróbálást követően, még akkor is, ha néha igen súlyos mellékhatásokkal is számolni kell, ami jelen esetben a védőoltásoknál, a hatalmas emberanyagon végzett alkalmazásnak köszönhetően kijelenthető, hogy csupán elhanyagolható veszélyt jelentenek!

A jelenleg ismert COVID-19 elleni vakcinák:

Pfizer/BioNTech COVID-19 vakcina (BNT162b2)

Kép forrása: globaltimes.cn

Ez az a vakcina, amelyet az EU elsőként engedélyezett és amelyből Magyarországra is elsőként került.

Gyártója a világ negyedik legnagyobb gyógyszergyártó vállalata az amerikai Pfizer, ami a vakcina elkészítésében egy német biotechnológiai céggel, a mainzi BioNTech-kel együttműködve vesz részt. Legtöbb információnk jelenleg erről a vakcináról van.

A vakcina előállítására a magyar Karikó Katalin szabadalmát használják, amely a legmodernebb, mRNS alapú vakcinatechnológia szabadalmáról szól: a vakcina a vírus molekuláris szerkezetén alapuló technológia segítségével készül.

Az oltóanyag mRNS-alapú. Egy lipid nanorészecskébe csomagolt mRNS molekulát, egy ún. SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént tartalmaz, amely a sejtbe jutva (a humán sejtek örökítőanyagát nem használva!) a vírus tüskefehérjéjének termelését indítja be. Ennek hatására az immunrendszer antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termel.

Az oltás vírust nem tartalmaz, így betegséget nem okozhat, azonban az kiváltott koronavírus elleni immunitás megvéd egy fertőzés okozta betegség kialakulásától.

Az oltóanyag tárolásának és szállításának nehézsége, hogy -70°C-on kell tartani, majd felolvasztás után rövid időn belül fel kell használni.

A védőoltás két adagos, amelyeket 21 nap különbséggel kell beadni.

A vakcina által biztosított védelem ideje még nem ismert, de arra már vannak adatok, hogy az időközben napvilágra került mutálódott és ezáltal fertőzőképesebb vírusokkal szemben is védettséget ad.

Azon személyek is olthatók a vakcinával, akiknél 3 hónapon túli igazolt SARS-CoV-2 fertőzés szerepel. Az oltás krónikus betegséggel rendelkező személyeknek is adható, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó kontraindikáció.

Az oltás ellenjavallatai:

• Akut lázas betegség
• A Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció
• Az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel (pl. penicillin) vagy más védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció
• Várandósság

Várandósság a második oltás után minimum 2 hónappal tervezhető. Akik kockázati csoportba tartoznak és igénylik az oltást, a szoptatás ideje alatt is megkaphatják.

Oltási reakciók lehetnek:

• fájdalom és duzzanat a beadás helyén,
• fáradtságérzés,
• fejfájás,
• izomfájdalom,
• ízületi fájdalom,
• hidegrázás,
• láz,
• bőrpirosodás az injekció beadásának helyén,
• émelygés.
• Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén.

Moderna (COVID-19 mRNS) vakcina

Kép forrása: sciencenews.org

Gyártója a Moderna amerikai biotechnológiai vállalat cambridge-i (Massachusetts, USA) székhellyel. Az oltóanyag alkalmazását már az EU is engedélyezte és Magyarországra is eljutott.

Technológiailag azonos a Pfizer készítményével, vagyis ez is lipid nanorészecskébe csomagolt mRNS alapú vakcina. Hasonló a hatékonysága is és ugyanúgy két injekciót kell belőle alkalmazni, de itt 28 nap különbséggel.

Lényeges különbség azonban, hogy tárolása és szállítása egyszerűbb, mint a Pfizer oltóanyagának, mivel elegendő -20°C-on tartani az oltóanyagot, sőt hűtőszekrény hőmérsékleten közel egy hónapig tárolható.

Alkalmazása során enyhe és uralható mellékhatásai megegyezőek voltak a Pfizer vakcináéval. Friss gyártói tájékoztatás szerint a védőoltás évekre védelmet nyújthat a koronavírussal szemben.

AstraZeneca vakcina (AZD1222)

Kép forrása: industryeurope.com

Az EU által is engedélyezett oltóanyag, amely már Magyarországon is elérhető.

A cambridge-i székhelyű (Egyesült Királyság) AstraZeneca multinacionális gyógyszergyártó cég az Oxfordi Egyetemmel közös fejlesztésű koronavírus oltóanyaga.

Az AZD1222 vakcina, hasonlóan az mRNS vakcinákhoz, szintén a modern vakcinatechnológiák egyik képviselője. Ezúttal azonban nem egy mRNS-alapú vakcináról, hanem egy úgynevezett vektorvakcináról van szó. A vektor szó egy bejuttatásra használt, másik vírust jelent.

A technológia lényege, hogy egy módosított (szaporodásra nem képes) vírusban juttatják be a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént. A Pfizer és a Moderna mRNS vakcináinál ezt a feladatot nanoméretű zsírcseppecskék látják el.

A hordozó vírus, egy emberre veszélytelen, csimpánz adenovírus, amely a vírusok természetéből adódóan rendkívül hatékonyan juttatja a sejtekbe a kifejezni kívánt, tüskefehérjét kódoló gént.

A vektorvakcinák esetében az immunrendszerünk, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bejuttató vektorvírus ellen is fellép, és mivel ez a vektorvírus replikációra képtelen, így betöltve tüskefehérje-gén hordozó szerepét, felszívódik.

A vakcina beadását követően ezek a vektor vírusok bejutnak a környező sejtekbe, ahol a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét az emberi sejtjeink legyártják (hasonlóan, mint az mRNS vakcináknál) és ezzel indítják be az immunrendszert, azzal a különbséggel, hogy itt DNS-ből indul az átírás.

Ebből a vakcinából is két oltást kell felvenni.

Az eddigi adatok szerint valamivel kisebb a hatékonysága, mint az mRNS vakcináknak, ám a lényeg itt is ugyanaz, ugyanis a súlyos megbetegedéstől és kórházba kerüléstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében (100%) védetté teszi az embereket.

Az eddig beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség. Senki nem szorult kórházi kezelésre és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát.

A vakcinát normál hűtött körülmények (2-8 °C között) lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül. Ez a nehezebben elérhető, vagy nem jó infrastrukturális háttérrel rendelkező országok szempontjából rendkívül fontos.

Sputnik-V vakcina (Gam-COVID-Vac)

Az első orosz vakcinát a moszkvai Gamaleya Kutatóintézet fejlesztette ki és a Sputnik-V nevet adták neki. Bejelentésekor ez volt a világon az első engedélyezett védőoltás koronavírus ellen, ám ez egyelőre csak Oroszországra érvényes, ahol már augusztus 11. óta oltanak vele.

Az orosz Sputnik-V vakcina és az AstraZeneca oltása annyiban hasonlóak, hogy mindkettő a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének genetikai anyagát tartalmazza és vektornak egy adenovírust alkalmaznak.

Az oltóanyag klinikai kipróbálásának utolsó vizsgálati stádiuma (Fázis III.) jelenleg is tart. Hatékonyságnak a gyártó cég 92%-ot jelölt meg a korai I. és II. fázisú vizsgálatok alapján. Jelentős mellékhatásról, halálesetről nem szólnak az adatok.

Az AstraZeneca eközben nyilatkozatot tett közzé arról, hogy keresi az együttműködési lehetőségeket a Gamaleya Kutatóintézettel, miként lehet két különböző adenovírus alapú vakcinát kombinálni, abban bízva, hogy a párosítás eredménye jobb immunválasz és így nagyobb védelem lesz.

Egyéb vakcinák, amelyekről még kevés adat áll rendelkezésre:

• Sanofi (francia) / GSK (brit) vakcina: várhatóan 2021. év végén engedélyezik.
• Johnson and Johnson (USA) vakcina: még korai stádiumban tart a tesztelése.
• Sinopharm, Sinovac, Cansino (kínai) BB vakcinák: Mindhárom gyártó inaktivált SARS-CoV-2 vírust tartalmazó vakcinát fejlesztett, melyek ugyan már régi, de jól bevált technológiának számítanak. Az oltásokról csak korlátozott információval bírunk, bár már feltételes kínai forgalmazási engedélyt is kaptak, és tavaly nyár óta már tömegesen alkalmazzák Kínában.

Végül egy jó hír: a Magyar Közlöny alapján a kormány 2030/2020 (XII. 29.) határozata nyomán a Debreceni Egyetem a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve megbízást kapott az új típusú koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésére. A munka már meg is kezdődött. Az oltás kifejlesztésére a Nemzeti Oltóanyaggyár keretein belül kerül sor, ahol az oltáshoz a hazánkban izolált vírusvariánsokat használják fel. A magyar fejlesztés inaktivált vírus technológiára épül, egy immunerősítő adjuváns mellett, amely az antitestképződés mellett a sejtes immunitásra is alapoz. A fejlesztés mellett szól, hogy az ország nem függene a külföldi gyártóktól egy esetleges vakcinahiány esetén sem.

Olvassa el a cikkünk előzményét: Megérkeztek a vakcinák!

Önnek ajánljuk