Vissza

A hála befőttesüvege

Szerző:
Novák Gyöngyi

Az Amerikai Egyesült Államokban, az egyik legfontosabb ünnep a hálaadás, melynek alkalmából november negyedik csütörtökén terítenek asztalt. Az első hálaadást a hagyományok szerint 1621-ben ünnepelték a Mayflower fedélzetén az európai telepesek, akiknek mintegy fele a hideg, az éhezés és az idegen, mostoha környezet áldozata lett az első télen. A telepeseket a wampanoag indián törzs segítette ezekben a nehéz időkben, megtanítva nekik többek közt a helyi halászatot és vadászatot, a kukoricatermesztést, a juharszirup kinyerésének titkát.

Az indiánok megtanították a telepeseket túlélni a számukra ismeretlen környezetben. Minket ki tanít meg? És túlélés kapcsán nem a fizikai túlélésre gondolok. Az előttünk álló hetek, hónapok eseményei és az azokra adott válaszaink lenyomatot hagynak a lelkünkben. Az itt megszerzett ismeretek részét képezik megküzdési stratégiáinknak a jövőben.

Célom ezzel a mondattal nem az, hogy még nagyobb terhet tegyek a vállatokra, hanem az, hogy tudatosabban, önmagatokra reflektáltabban tudjatok jelen lenni a hétköznapjaitokban. Fontos, hogy minek adtok teret, mit vesztek észre az elkövetkező hetekben.

A legjobb, ha ezt a megváltozott fókuszt egy rítusba keretezitek, melybe a családtagjaitokat is bevonhatjátok, amennyiben nyitottak rá. Egy befőttesüvegre és színes papírokra lesz szükségetek. Esténként üljetek össze és gondoljatok vissza arra, ami jó volt a napban, amiért szeretnétek hálát adni. Ez lehet bármi: történések, élmények, megélések egymással kapcsolatban, képek, ízek, illatok, találkozások az online térben. Jegyezzétek le és töltsétek meg hálával az üveget. Nagyon megerősítő lesz gyűjtögetni és elolvasni közben vagy akkor, amikor vége lesz ennek a fejezetnek az emberiség történetében.

Képek forrása:
Saját, pexels.com