Az elmúlt években számos új táplálkozási irányzat került előtérbe, amelyek közös jellemzője az alacsony szénhidráttartalom és a szigorú étkezési szokások. Ilyenek például az alacsony szénhidráttartalmú diéták, az időszakos böjtölés és a hosszabb ideig tartó böjt. Ezek a módszerek különböző célokat szolgálnak, mint például a testsúlycsökkentés, az anyagcsere folyamatok optimalizálása, vagy éppen a jobb mentális teljesítmény elérése. Mindezek mellett egy közös biológiai folyamat is összeköti őket: a ketózis állapotának elérése, melyhez ketogén diéta szükséges.
A ketózis egy olyan metabolikus állapot, ahol a test elsődleges energiaforrása a zsír – legyen szó a táplálékban található zsírról vagy a test saját zsírraktárairól. Ebben az állapotban a szervezet átáll a szénhidrát-alapú energiatermelésről a zsíralapúra. Ez a váltás nem csupán a fogyás szempontjából előnyös, hanem számos egészségügyi előnyt is magával hozhat, mint például a vércukorszint stabilizálódása és a krónikus gyulladások csökkentése.
A ketózis megértéséhez először is tisztában kell lennünk a ketogenezis folyamatával. Amikor a szénhidrátbevitel drasztikusan csökken – tipikusan napi 50 gramm alá –, a test kénytelen alternatív energiaforrások után nézni. Ekkor kezdődik meg a zsírok lebontása ketonokká, melyek a szervezet számára új energiaként funkcionálnak. Ezek a ketonok vagy ketontestek aztán képesek ellátni energiával a legtöbb szövetet, beleértve az agyat is, amely normál esetben a glükózt részesíti előnyben.
Összefoglalva, a ketogén diéta nem csupán egy divatos étrendi megközelítés, hanem egy olyan állapot elérésére törekszik, ahol a testünk zsírt éget, és ezzel számos potenciális egészségügyi előnyt érhetünk el. A következő részekben részletesen is kitérünk a ketózis folyamatára, annak előnyeire és a kapcsolódó tévhitekre.