A térdízület testünk legnagyobb ízülete. Jelentős szerepe van a mozgásban, helyváltoztatásban, éppen ezért komplex mozgást végez melyet igen összetett anatómiai felépítése biztosít. Anatómiai felépítésben csontos struktúrák, ízületi porcok, szalagok és meniscusoknak nevezett párnaporcok vesznek részt. Ezeken kívül a mozgás harmonikus kivitelezésében még jelentős szerep jut a receptoroknak.
GyógyszerÉszTár
Az ízületek két vagy több csont találkozásánál lévő összetett struktúrák, melyek az őket körülvevő úgynevezett lágyrészekkel, például izmokkal és inakkal biztosítják az emberi vázrendszer stabilitását és lehetővé teszik annak mozgását. Legtöbb ízületünk jelentős terhet hordoz, megfelelő funkciója elengedhetetlen a mindennapi tevékenységeink ellátásához. A mobilitásban betöltött központi szerepük miatt fontos, hogy az ízület minden alkotóeleme (a csontok ízületi végei, ízületi porc, ízületi üreg, ízületi nedv, ízületi tok és belhártya, ízületi szalagok, nyálkatömlők) minél tovább megőrizze élettani struktúráját, összetételét.
A reumatoid arthritisz (RA) egy sokízületi gyulladással járó autoimmun betegség. Az ízületi belhártyában kialakuló gyulladás kóros mennyiségű folyadéktermelést és szövetszaporulatot okoz, károsodik az ízületi porc és a csontok, ami duzzanattal, fájdalommal, ízületi merevséggel és mozgáskorlátozottsággal jár. Szimmetrikusan (mindkét oldalon egyszerre) érinti főként a kéz- és a láb kisízületeit, emellett gyakran a csuklókat, bokákat, és a térdeket. Az ízületek mellett a tüdő, a szívet borító savós hártya, a mellhártya, a szem és a bőr gyulladását is okozhatja. Rossz általános közérzet, fogyás, gyengeség, láz vagy hőemelkedés is társulhat hozzá.
A Baker-cysta különböző nagyságú, a térdhajlatban megjelenő, ízületi folyadékkal telt cysta, amely a térdízületi réssel összefüggésben van. A térdízületet ízületi porccal borított ízületi felszínek, az ízületi szalagok, valamint az ízületet annak környezetétől hermetikusan elválasztó ízületi tok alkotják. Az ízületi tok külső rostos rétegből és belső, ún. sejtes rétegből áll. Ez a belső synovialis hártyának is nevezett réteg termeli az íznedvet, amelynek szerepe a mozgások során fellépő súrlódás csökkentése. Kóros esetben ez a nagy viszkozitású ízületi folyadék felszaporodik, a térdízületben létrejövő nyomásfokozódás miatt az ízületi folyadék kiboltosulva cystát képez a térdhajlatban, mivel a térdhajlat irányába a legkisebb a térdízületet alkotó ízületi tok ellenállása. Ebből következik, hogy a cysta falát maga az ízületi tok képezi. A Baker-cysta kialakulásának kedvez az ízületi tok lazasága. A térdízület és a cysta között szelepszerű összeköttetés jön létre. Jellemzően a térd hajlításakor folyadék préselődik a Baker-cystába, de ez a „szelep” általában a folyadék térdízületbe történő visszaáramlását már megakadályozza.
A térdízület az emberi test legbonyolultabb felépítésű, teherviselő ízülete, melynek köszönhetően a térdfájdalom a mozgásszervi szakrendelésen történő megjelenés egyik vezető oka. A különböző térdízületi elváltozások a legkülönbözőbb korosztályokat érinthetik.
Nem is gondolnánk hány ín, ínszalag fordul elő a szervezetünkben és milyen fontos szerepük van a mindennapi mozgás során. Az inak gyakorlatilag hidat alkotnak a csontok és az izmok között, összekötő kapcsot képeznek a vázrendszer és mozgásrendszerünk között, a mozgás kivitelezésének elengedhetetlen alkotórészei.
A térd fájdalma szinte minden korosztályt érintő probléma, a gyermekkortól egészen az időskorig. Eredetének okai sokrétűek; ebben a cikkben a porckopás következtében kialakuló térdfájdalom áll a középpontban; ennek kifejtése, megbeszélése és kezelési lehetőségei a célunk. A téma azért is érdekes, mert ennek az ízületnek a fájdalmával keresik fel a betegek legtöbbször az orvost.
Térdízületünk a mozgáshoz, álláshoz elengedhetetlen ízületünk. Nélkülözhetetlen alsó végtagunk hajlításához, a járáshoz, valamint függőleges helyzetben tartja testünket. Sok beteg látogat el a szakrendelésre, mivel aggódnak, hogy a térd körüli kattogás kóros jelenség. A térd körüli zajokat összefoglalóan crepitationak nevezzük.
A fáradásos törés
Fáradásos törésről, vagy más néven stressz törésről akkor beszélünk, ha a csontok részleges vagy teljes törése nem hirtelen bekövetkező célzott, illetve indirekt behatásra (mint például baleset) következik be, hanem egy erőteljes és ismétlődő, tartósan fennálló hatásnak következménye, ahol az önmagában normális, egészséges csontszerkezet már nem tud ellenállni. A környező izmok fokozatosan elfáradnak, a csontokra túl nagy feszülés és erő jut, az így keletkezett apróbb sérüléseknek pedig nincs idejük megfelelőképp regenerálódni, ezáltal a csont egyszer csak eltörik.
A térdízületi fájdalom bármely korban jelentkezhet. Fiatalabb korban általában sérülés, nagyobb megterhelés következtében hirtelen kialakuló fájdalom formájában, idősebb korban lassabban kialakuló, fokozatosan romló, idült fájdalom képében. Nemcsak betegségek, de egyszerű statikai túlterhelés, egy rossz cipő, lúdtalp is provokálhat ilyen panaszokat.
A kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó, lágyszárú, fákra, cserjékre felkapaszkodó, klúszó kétlaki, évelő növény.
Növény név: Komló – Komlótoboz (szárított női virágzat)
Latin név: Humulus lupulus L.- Lupuli flos (Lupuli strobuli)
Népies név: Sullyogó iszalag, suttyogó iszalag, szeleginy
Angol név: Common hop – hops