GyógyszerÉszTár

Habár a férfi meddőség manapság már nem annyira tabu téma, mint néhány évtizede volt, mégis sokkal kevesebb szó esik róla, mint a női meddőségről. Míg sok nő már a tervezett terhesség előtt is elmegy a nőgyógyászához kivizsgálásra, a férfiak zöme csak akkor jut el orvoshoz, ha felmerül a gyanú, vajon ő-e a hibás… Az újabb és újabb negatív terhességi tesztet látva akaratlanul is hibáztatásba torkollik a probléma.

Szerző: Dr. Monduk Péter Zoltán, reumatológus szakorvos.

Először is szeretném az ízületi fájdalomhoz vezető okokat számba venni. Az ízületi fájdalom több helyről eredhet. A kiinduló ok, hogy az ízületet valamely károsító hatás éri. Ez lehet egyszeri túlerőltetés, sokszor ismétlődő terhelés, hirtelen trauma, fertőzés okozta gyulladás, vagy autoimmun megbetegedés. Ilyenkor két különböző úton jelentkezik fájdalom. Egyrészről a fellépő gyulladáskor a fehérvérsejtek által kibocsátott kémiai anyagok – ún. mediátorok – révén az ezekre az anyagokra érzékeny idegsejtek közvetítik a fájdalmat. Ez a fájdalom többnyire pihenéskor, ágymelegben jelentkezik. A másik út a porc károsodása révén létrejövő ún. mechanikai fájdalom. Erre a fájdalomra a szokásos gyulladáscsökkentő, illetve fájdalomcsillapító gyógyszerek kevéssé hatnak. Ilyenkor a terápiás cél a porc regenerációjának, újraépülésének az elősegítése. Fontos, hogy ízületi fájdalomként élhetjük meg az ízület körüli lágyrészekben – ínakban, izmokban, nyáktömlőkben (bursákban) – jelentkező fájdalmat is. Ezen utóbbi fájdalmak is gyakran állnak elő az ízületi porc károsodása miatt létrejövő gyulladás, illetve a porckárosodás révén kialakult nem megfelelő használat következtében.

Szerző: Dr. Csaba Attila reumatológus. 

Előfordulás, a betegség természete

Az arthrosis egyike a leggyakoribb idült betegségeknek (az össznépesség mintegy 3,3 %-át érinti), idősebbek közt a rokkantság vezető oka, melynek előfordulása a várható életkor emelkedésével egyre növekszik. Az arthrosis tulajdonképpen az ízület „elégtelensége”, az ízületi betegségek végállapota, habár legtöbbször nem találunk kiváltó okot (elsődleges/primer arthrosis).

Egy egyszerű példán keresztül azt is kérdezhetnénk, mikor vigyük szerelőhöz az autónkat? Ezen általában senki nem gondolkozik túl sokat. Könnyedén fel tudjuk mérni meddig terjednek az ismereteink és ennek megfelelően cselekszünk. Az egyszerűbb problémákat önállóan megoldjuk: például, ha üzemanyaghiányt jelez a műszerfal elmegyünk a töltőállomásra, ha kifogy az ablakmosófolyadék, feltöltjük a szükséges tartályt. Komolyabb probléma esetén azonban gondolkodás nélkül szakemberhez fordulunk, aki megállapítja a hiba okát, felvázolja a javítási lehetőségeket, majd az így kapott ismeretek alapján döntünk a hibaelhárítás módjáról.

A késői gyermekvállalás világméretű trend, ami egyben komoly egészégügyi veszélyt is magában hordoz. Az idősebb férfiak nehezebben válnak édesapákká, ugyanis az életkor előrehaladtával a spermiumok örökítőanyaga töredezik. Ha a spermiumok DNS-e károsodott, az nemcsak megnehezíti a megtermékenyítést, hanem az utód egészségét is befolyásolhatja.

Habár a férfi meddőség manapság már nem annyira tabu téma, mint néhány évtizede volt, mégis sokkal kevesebb szó esik róla, mint a női meddőségről. Míg sok nő már a tervezett terhesség előtt is elmegy a nőgyógyászához kivizsgálásra, a férfiak zöme csak akkor jut el orvoshoz, ha felmerül a gyanú, vajon ő-e a hibás… Az újabb és újabb negatív terhességi tesztet látva akaratlanul is hibáztatásba torkollik a probléma.

Hasmenés, székrekedés, puffadás, fokozott bélgáz képződés, hasi fájdalom? Ez a sokféle hasi tünet mind utalhat irritábilis bél szindrómára (IBS), amely az életminőséget jelentősen rontó bélrendszeri tünetegyüttes. A lakosság közel 15-20%-át érintő betegség megkeseríti és kiszámíthatatlanná teszi a mindennapokat. Hiszen ki merne utazni, új kihívásokat keresni vagy akár csak egy mozifilmre beülni, ha a hasmenés bármelyik pillanatban lecsaphat?

A térdízület az emberi test legnagyobb, legbonyolultabb felépítésű és egyben leggyakrabban sérülő ízülete. Az elmúlt évtizedekben a térdízületi sérülések száma folyamatosan emelkedik. A sportsérülések jelentős része a térdet érinti, azon belül leggyakoribbak, a meniszkuszok, valamint kereszt- és oldalszalagok sérülései. Hobbi és versenysportolókat egyaránt érintheti, életkortól és nemtől függetlenül. A térdízület számos olyan alkotóelemet tartalmaz, amelyek sérülése, szakadása, kopása által okozott fájdalom kedvezőtlen hatással vannak az életminőségre, az aktivitásra és a sporttevékenység végzésére.

Az artroszkópia, vagy más néven ízületi tükrözés műtéti eljárás, mely során az érintett ízületet diagnosztizálni és bizonyos korlátok között sebészileg kezelni tudunk. A leggyakrabban artroszkópizált ízület a térd, majd csökkenő gyakorisági sorrendben a váll, boka, könyök, csukló, csípő ízületek. Az artroszkópia során az ízületet apró metszéseken keresztül nyitjuk meg, és ezeken keresztül a térdet folyadékkal feltöltve tudjuk a kamerával felszerelt optikai eszköz segítségével áttekinteni, valamint az átvizsgálás eredményétől függően megfelelő eszközök segítségével sebészileg kezelni. Leggyakoribb kérdések a térd artroszkópiával kapcsolatban:

„Az aszkorbinsav felfedezése óta fél évszázad telt el, s meglepően rövid idő alatt mindent tudunk a szerkezetéről, amit érdemes volt megtudni. Ennek ellenére biológiai szerepe még ma is rejtély. Mivel csak azt szabályozhatjuk, amit jól ismerünk, az orvostudomány még ma sem képes teljesen kihasználni az aszkorbinsavat. Még olyan egyszerű dolgok sem tisztázottak, mint az egészséges életmódhoz szükséges aszkorbinsav napi mennyisége. Vannak kutatók, pl.  I. Stone (1972), L.  Pauling (1970), akik óriási dózisok mellett kardoskodnak, s ugyanakkor az amúgy is alacsony – 60 mg – hivatalosan ajánlott napi dózist (U.S. Recommended Dietary Allowance) 45 mg-re mérsékelték.

Szerző: Dr. Ördögh Csaba Géza.

A hosszabb ideje fennálló ízületi fájdalmak, panaszok miatt a betegek gyakran fordulnak ortopédus, vagy traumatológus szakorvoshoz. A kezelés a szakszerű ízületi vizsgálatot, és RTG-t, egyéb képalkotó vizsgálatot (pl. MR) követően kezdődik. Az akut, hirtelen jelentkező, traumával összefüggő panaszok általában elsődlegesen műtéti ellátást igényelnek. A krónikus, hosszabb ideje fennálló panaszok esetében konzervatív kezelés az elsődlegesen választandó megoldás. A konzervatív kezelés elsősorban per os, NSAID-kel (gyulladáscsökkentő gyógyszerek, melyek szteroidot nem tartalmaznak) kezdődik, majd ezek részleges vagy teljes sikertelensége esetén ízületi injekciók segítségével folytatódhat.

Szerző: Dr. Koós Zoltán.

Az egyik leggyakoribb térdsérülés az elülső keresztszalag sérülése. Leggyakrabban a térd csavarásos mozdulatait igénylő sporttevékenység, pl. futball, kosárlabda, kézilabda, síelés közben sérül. Az esetek kb. felénél a keresztszalag mellett, egyidejűleg más képletek is sérülnek, pl. gyűrűporc (meniscus), oldalszalag vagy az ízületi porc.

Hogy a sérült térd visszanyerje teljes funkcióját, ahhoz műteti kezelésre lehet szükség a sérülés súlyosságától és a sérült személy életmódjától függően.

Gyönyörködni a zöldbe borult lombokban, a természet szépségében, madárdalra ébredni, belélegezni a tavaszi levegő zamatos illatát mind-mind új lendülettel, tervekkel és tettvággyal tölt el bennünket. Míg sokaknak a tavasz örömöt hoz, másoknak a szenvedés kezdetét jelenti, akik  könnybe lábadt, viszkető szemmel, eldugult orral és tüsszögéssel kénytelenek tudomásul venni: itt az allergia szezon, az álmatlan éjszakák és feszült nappalok időszaka.