Az átlagéletkor és az aktív évek meghosszabbodásával megszaporodtak a kommunikációs nehézségek, ami szerepet játszik a munkahelyi stresszszint növekedésében. Leszoktunk a beszédről, helyette inkább emailezünk, ami sok esetben félreérthető, nem egyértelmű az olvasó számára.
GyógyszerÉszTár
Ahány hírportál vagy tévé csatorna, annyi tény és sokszor tévhit kering az új koronavírus járvány kapcsán. Következő összeállításunkban szeretnénk néhány mítoszt lerombolni, illetve a valós tényekre ráerősíteni. A cikk alapját az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos weboldalán olvasható közlemény szolgáltatta.
Tegnap még kutya bajunk sem volt, ma már kedvetlenül, fáradtan ébredtünk. Szinte levegőt sem kapunk, úgy eldugult az orrunk. A torkunk kapar, és mintha a hideg is rázna… Jöhetnek a házi praktikák: gyömbér, méz, fokhagyma. Lassacskán ráébredünk: bizony megbetegedtünk. Vajon csak náthásak vagyunk, vagy az influenza döntött le bennünket a lábunkról?
2019-nCoV. Ez nem egy kódolt üzenet, hanem a nagy port kavaró, új koronavírus „fedőneve”, amelyet 2019 decemberében azonosítottak a kínai Vuhanban. A koronavírusok családja a nevét onnan kapta, hogy a vírus örökítő anyagát körülvevő burok felszínébe fehérjetüskék ágyazódnak, melyek elektronmikroszkópos felvételeken koronaszerű képet mutatnak.
A tükör előtt állva is formálhatunk véleményt arról, hogy ideálisnak tartjuk-e testsúlyunkat, de ha ennél objektívebb mérlegre szeretnénk állni, számoljuk ki testtömegindexünket (TTI).
Mielőtt nekilátna az ember egy jó adag három tojásból készült tojásrántotta elfogyasztásának, jó tisztában lenni azzal, hogy vajon ez mennyire tesz jót az egészségünknek. Mostanában megjelent egy tanulmány, amely azt állítja, hogy 40 felett a túlzott tojássárgája fogyasztás felgyorsítja az artériák megvastagodását, és majdnem olyan káros hatású, mint a dohányzás.
A hűvösebb idő beköszöntével rosszabbul kezeljük a stresszt és hajlamosak vagyunk az egészséges életmódot is háttérbe szorítani. Ilyenkor többeknél jelentkezik kellemetlen, vagy akár égő, fájdalmas érzés gyomor tájékon. Ez bizony a gyomorégés vagy a reflux tipikus tünete lehet.
A szürke borongós idő, és a korai sötétedés beköszöntével a köznyelvben gyakran „napfényvitaminnak” is emlegetett D-vitaminról egyre több szó esik. Nem véletlen, hiszen a D-vitamin nélkülözhetetlen minden ember számára.
A kalcium a csontrendszerünk mellett számos egyéb szervünk működése szempontjából is létfontosságú anyag. Az izmok működésére, az idegrendszerre, a hormonképződésre és véralvadásra mind-mind károsan hat a kalcium hiány. Életünk során mégis számtalanszor vállalunk felesleges kockázatot a nem megfelelő vagy nem elegendő kalcium bevitellel.
A gluténmentes étkezés megvalósítása az arra érzékenyeknek mindennapos kihívást jelent. Szerencsére már nemcsak a nagyobb áruházak, de a kisebb boltok polcain is megtalálhatóak a gluténmentes termékek: lisztek, kenyerek, péksütemények, desszertek, így teljes és „finom” életet élhet az is, aki gluténérzékenységgel küzd. Azonban ezek a termékek nem olcsók, mélyen a zsebbe kell nyúlni. Sokaknak újdonság lehet, hogy a gluténmentes termékek sem 100%-ban gluténmentesek. Jogszabály határozza meg, hogy a „gluténmentes” jelölés akkor használható, ha az élelmiszer a végső fogyasztóknak értékesített formájában legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz.
Nemcsak a nagyvilágban, hanem hazánkban is megfigyelhetőek az extrém időjárási viszonyok, melyek valószínűleg a klímaváltozásra vezethetők vissza. A heves viharok, jégesők komoly gazdasági károkat okoznak. Az óriási hőingadozások még az egészségesek szervezetét is megviseli, hát még a betegekét!
A mozgásszervi megbetegedésekkel gyakran találkozhatunk a mindennapok során mivel a lakosság körülbelül 15-20 %-át érinti. Bármely korosztály mindennapjait megkeserítheti, de főképp az idősebb korúakat, illetve az aktív sportolókat és túlsúllyal rendelkezőket sújtja.