A pszoriázis (vagy pikkelysömör) egy gyakori, krónikus gyulladásos bőrbetegség, amely közel 125 millió embert érint világszerte. Magyarországon mintegy 200 ezer ember él ezzel az állapottal. A többség számára azonban a pszoriázis több, mint egyszerű bőrtünet: fizikai, lelki és társadalmi terheket is hordoz.
A Flexin Triple Active nem csodapirula – de okosan összeállított hatóanyagaival támogatást nyújthat a mozgás öröméhez. De mit mond erről a tudomány? Gyógyszerész szemmel néztünk rá, hogy kiderüljön: valóban van-e alapja a hatékonyságának, vagy csak jól hangzó ígéretekből áll.
A hisztaminintolerancia egyre gyakrabban előforduló, de még mindig aluldiagnosztizált állapot, amelynek oka a szervezet hisztaminbontó kapacitásának csökkenése. A hisztamin biogén amin, mely fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében, az emésztésben, sőt az idegrendszeri kommunikációban is. Túl sok azonban, ha felhalmozódik a szervezetben, kellemetlen tüneteket vált ki, elsősorban az emésztőrendszerben és az idegrendszerben.
Ahogy beköszönt a tavasz, egyre több időt töltünk a szabadban – nemcsak a friss levegő, de a testi-lelki feltöltődés okozta örömök miatt is. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott az úgynevezett földelés (angolul: grounding), melynek lényege, hogy közvetlen fizikai kapcsolatba kerülünk a Földdel – például mezítláb sétálunk a fűben, kertészkedünk, vagy egyszerűen leheveredünk egy pokrócra a parkban.
Ugye ismerős az az érzés, amikor a természet éledezik, a nap egyre többet süt, mégis úgy érzed, mintha a tested lemaradt volna erről a lendületről? Tavasszal sokan tapasztalnak fáradtságot, kimerültséget és motivációhiányt – de ne aggódj, van megoldás! Mutatjuk, hogyan tudsz visszatalálni a lendülethez és feltölteni az energiaraktáraidat.
A humán metapneumovírus (HMPV) nem olyan vírus, amiről gyakran hallunk, pedig már 2001 óta ismert a létezése, sőt, a tudósok szerint már évtizedekkel ezelőtt is jelen volt. Ez a kis „rejtőzködő” a légútakat veszi célba, és különösen az idősek, csecsemők vagy legyengült immunrendszerrel rendelkező emberek számára jelenthet komoly problémát.
Az ünnepek közeledte minden évben kétértelmű érzéseket kelthet bennünk. Egyrészt várjuk a meghitt pillanatokat, a családi vacsorákat és a karácsonyfa alatti ajándékozást, másrészt viszont a rengeteg előkészület, teendő és az év végi hajrá gyakran nyomasztóvá teszi ezt az időszakot. Nem kell, hogy a stressz elhomályosítsa az ünnepi varázst! Összegyűjtöttünk öt átgondolt, egyedi tippet, amelyek segítenek átvészelni az ünnepi készülődés kihívásait, hogy igazán élvezhesd a decemberi hangulatot.
A globális felmelegedés az emberiség egyik legnagyobb kihívása, amelynek hatása messze túlmutat a környezeten. Nemcsak az éghajlatváltozás és az élővilág átalakulása jár együtt ezzel a jelenséggel, hanem komoly fenyegetést jelent az emberi egészségre is. Ahogy a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik, egyre több olyan probléma kerül felszínre, amelyek közvetlen és közvetett módon veszélyeztetik egészségünket.
A globális felmelegedési potenciál kifejezés azt mutatja meg, hogy egy-egy üvegházhatású gáz mennyire járul hozzá a felmelegedéshez a szén-dioxidhoz képest. Az egyre növekvő szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása következtében egyre extrémebb időjárási eseményekkel, fokozódó légszennyezéssel és az éghajlathoz kapcsolódó betegségek terjedésével kell szembenéznünk. Mindezek együttesen teszik szükségessé, hogy az éghajlatváltozás és annak egészségügyi következményei sürgős figyelmet kapjanak.
Az extrém időjárási események, például a hőhullámok és a gyakoribb árvizek nemcsak az infrastruktúrát, de az emberek testi és lelki egészségét is próbára teszik. Az ilyen események miatt sérülések, betegségek és halálozások száma is nő, miközben a környezeti változások – például a szárazság és az élelmiszer-termelési nehézségek – a hosszú távú egészségügyi hatásokért is felelősek. Az egészségügyi rendszerek világszerte komoly kihívásokkal szembesülnek a globális felmelegedés okozta egészségügyi kockázatok kezelésében.
Az egészségünk megőrzése az egyik legfontosabb feladatunk, különösen a modern, gyors tempójú világban, ahol a mindennapi stressz és a helytelen életmód sokunk életére hatással van. Az évenkénti vérvizsgálat egy olyan egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer, amely segíthet abban, hogy időben felismerjük a testünkben zajló apró, de fontos változásokat. A vér az emberi szervezet egyik leginformatívabb tükre, amely pontos képet ad arról, hogy minden megfelelően működik-e, vagy esetleg fennáll-e valamilyen kockázat. Egy vérvétel során a laboreredmények több tucatnyi olyan paramétert vizsgálnak, melyek fontos információkkal szolgálnak a belső szerveink működéséről, az immunrendszer állapotáról, a hormonális egyensúlyról, és a testünket ért esetleges gyulladásos folyamatokról. Az évenkénti vérvétel tehát nemcsak akkor fontos, ha konkrét panaszaink vannak, hanem akkor is, ha látszólag teljesen egészségesnek érezzük magunkat.
A Száraz November egyre nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon is, amely során sokan önkéntesen vállalják, hogy egész hónapra lemondanak az alkoholról. Az évente novemberben megrendezett kezdeményezés célja, hogy segítsen az embereknek felmérni alkoholhoz fűződő szokásaikat, támogatást nyújtson az esetleges függőségek leküzdésében, és rámutasson a teljesen alkoholmentes életvitel pozitív hatásaira.
Képzeljünk el egy olyan világot, ahol az állatok sosem betegszenek meg, és így soha nincs szükség antibiotikumokra. Ebben az idilli környezetben az állatok hatalmas területen, szinte szabadon élnek, a zsúfoltság fogalma ismeretlen. A kiváló minőségű takarmányok erősítik az immunrendszerüket, és a természetes szelekció biztosítja, hogy életük végéig egészségesek maradjanak. Ilyen világban nincsenek fertőzések, nincsenek betegségek, ezért nincsen szükség gyógyszerekre – még megelőzés céljából sem.
Ebben az utópisztikus helyzetben az állattartás teljesen mentes lenne az antibiotikumoktól, így az élelmiszereink is teljesen tiszták maradnának. Nincs szükség arra, hogy aggódjunk a húsban vagy tejben található antibiotikum-maradványok miatt, hiszen azok egyszerűen nem léteznének. A megengedett maximális szint 0 lenne – nem milligramm vagy mikrogramm, hanem egyszerűen 0. Ebből következően a bélflóránk is érintetlen maradna, hiszen nem lenne semmi, ami veszélyeztetné annak finoman kiegyensúlyozott ökoszisztémáját. Így mindent gond nélkül ehetnénk, amire csak vágyunk, mértékkel természetesen.
Ebben az ideális világban az antibiotikum-rezisztens baktériumok fogalma ismeretlen lenne. Az állatok nem kapnának kezelést, amely révén rezisztens törzsek fejlődhetnek ki, amelyek később az emberekre is átterjedhetnek, potenciálisan halálos kórházi fertőzéseket okozva. Az orvosok nem találkoznának ilyen baktériumokkal, hiszen azok nem léteznének. Ha mégis szükség lenne antibiotikumra az emberek számára, az orvosok célzottan, tenyésztési eredmények alapján írhatnák fel, biztosítva, hogy a beteg gyorsan és hatékonyan felépüljön.
Sajnos azonban a valóság nagyon távol áll ettől a tökéletes világtól. Az állatok gyakran zsúfolt körülmények között élnek, ami a fertőzések gyors terjedéséhez vezet, így az antibiotikumok használata szinte elkerülhetetlenné válik. Az antibiotikumok bejutnak az élelmiszerekbe, majd a szervezetünkbe, és egy sor egészségügyi problémát idéznek elő, miközben hozzájárulnak a rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához. Az illúzió, hogy az élelmiszereink mindig biztonságosak és tiszták, egyre inkább szertefoszlik.
