GyógyszerÉszTár
Térdízületünk a mozgáshoz, álláshoz elengedhetetlen ízületünk. Nélkülözhetetlen alsó végtagunk hajlításához, a járáshoz, valamint függőleges helyzetben tartja testünket. Sok beteg látogat el a szakrendelésre, mivel aggódnak, hogy a térd körüli kattogás kóros jelenség. A térd körüli zajokat összefoglalóan crepitationak nevezzük.
A fáradásos törés
Fáradásos törésről, vagy más néven stressz törésről akkor beszélünk, ha a csontok részleges vagy teljes törése nem hirtelen bekövetkező célzott, illetve indirekt behatásra (mint például baleset) következik be, hanem egy erőteljes és ismétlődő, tartósan fennálló hatásnak következménye, ahol az önmagában normális, egészséges csontszerkezet már nem tud ellenállni. A környező izmok fokozatosan elfáradnak, a csontokra túl nagy feszülés és erő jut, az így keletkezett apróbb sérüléseknek pedig nincs idejük megfelelőképp regenerálódni, ezáltal a csont egyszer csak eltörik.
A térdízületi fájdalom bármely korban jelentkezhet. Fiatalabb korban általában sérülés, nagyobb megterhelés következtében hirtelen kialakuló fájdalom formájában, idősebb korban lassabban kialakuló, fokozatosan romló, idült fájdalom képében. Nemcsak betegségek, de egyszerű statikai túlterhelés, egy rossz cipő, lúdtalp is provokálhat ilyen panaszokat.
Sok év szakmai tapasztalat után még ma is elcsodálkozom azon, hogy milyen keveset törődnek a betegek az egészségük megőrzésével. Traumatológusként sokszor fordulnak hozzám különböző jellegű ízületi fájdalmakkal. A röntgenfelvétel után riadnak meg, amikor kiderül, hogy a diagnózis ízületi porckopás, artrózis. Rákérdezésre gyakran elmondják, hogy voltak már előjelek, reggeli ízületi merevség, járási nehezítettség, csökkent munkabíró képesség, ízületi duzzanat formájában, ezt azonban nem vették komolyan, az életkor velejárójaként kezelték. Pedig az ízületi porckopás nem életkor függő. Nagyon sok külső tényező és az emberi szervezet belső hírvivő anyagainak a bonyolult kölcsönhatásaként jön létre. Az ízületi porc – mint majdnem minden szövet az emberi szervezetben – képes a megújulásra. Felépítő és lebontó folyamatok következtében formálódik. Ha a lebontó folyamatok kerülnek előtérbe, kialakul az artrózis. Az ízületeket érintő egyik leggyakoribb probléma során az ízületeket borító porc elvékonyodik, töredezetté válik, majd lassan felszívódik. A porckopás általában lassan alakul ki, és bár egyes esetekben nem okoz tüneteket, a panaszok gyakran odáig fajulhatnak, hogy a mozgás jelentősen beszűkül, a betegek pedig komoly fájdalmakat élnek meg.
A degeneratív ízületi betegségek másik, közismert megnevezése a kopásos ízületi betegségek, vagy arthrosisok. A leggyakoribb ízületi megbetegedés, mely a földön mindenhol nagyon sok embernek okoz fájdalmat, sokan válnak általa mozgáskorlátozottá, jelentősen rontja a benne szenvedők életminőségét.
A kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó, lágyszárú, fákra, cserjékre felkapaszkodó, klúszó kétlaki, évelő növény.
Növény név: Komló – Komlótoboz (szárított női virágzat)
Latin név: Humulus lupulus L.- Lupuli flos (Lupuli strobuli)
Népies név: Sullyogó iszalag, suttyogó iszalag, szeleginy
Angol név: Common hop – hops
Szerző: Dr. Ádám Gábor.
Amikor a térd porcsérüléseiről beszélünk, akkor tudnunk kell, hogy kétféle, a csontok végét beborító üvegporc (csúszóporc, hyalinporc) és a durván hengerded combcsontvég és lapos sípcsontvég kis érintkezési felszínét nagyobbító és ezzel terhelést elosztó, izületet stabilizáló, párnázó rugalmasrostos meniscus porcokra gondolunk.
Okok: Mint minden betegség kialakulásában fontosak az örökletes tényezők (pl. az ízületek kóros alakja, tengelye, kóros erőkarok, szalagok kóros lazasága), környezeti hatások (pl. D-, K-vitamin, Ca, fehérje, glükózamin, kondroitin-szulfát bevitelének hiánya gyermek és felnőttkorban), kulturális (pl. az átlag testtömegről kialakult közvélekedés-elhízás) és életviteli tényezők (egyes foglalkozások: pl. kőműveseknél közismerten gyors a térdízületi kopás kialakulása a túlterhelés miatt). Egyszóval több tényező együttesen befolyásolja az ízület élettartamát.
A „porcleválás” mint diagnózis nem igazán szakmai, inkább köznyelvi diagnózis. A mindennapi életben leginkább a térdízületet érintő panaszok során kerül említésre.
Gyönyörködni a zöldbe borult lombokban, a természet szépségében, madárdalra ébredni, belélegezni a tavaszi levegő zamatos illatát mind-mind új lendülettel, tervekkel és tettvággyal tölt el bennünket. Míg sokaknak a tavasz örömöt hoz, másoknak a szenvedés kezdetét jelenti, akik könnybe lábadt, viszkető szemmel, eldugult orral és tüsszögéssel kénytelenek tudomásul venni: itt az allergia szezon, az álmatlan éjszakák és feszült nappalok időszaka.
Szerző: Dr. Koós Zoltán.
Az egyik leggyakoribb térdsérülés az elülső keresztszalag sérülése. Leggyakrabban a térd csavarásos mozdulatait igénylő sporttevékenység, pl. futball, kosárlabda, kézilabda, síelés közben sérül. Az esetek kb. felénél a keresztszalag mellett, egyidejűleg más képletek is sérülnek, pl. gyűrűporc (meniscus), oldalszalag vagy az ízületi porc.
Hogy a sérült térd visszanyerje teljes funkcióját, ahhoz műteti kezelésre lehet szükség a sérülés súlyosságától és a sérült személy életmódjától függően.
Szerző: Dr. Ördögh Csaba Géza.
A hosszabb ideje fennálló ízületi fájdalmak, panaszok miatt a betegek gyakran fordulnak ortopédus, vagy traumatológus szakorvoshoz. A kezelés a szakszerű ízületi vizsgálatot, és RTG-t, egyéb képalkotó vizsgálatot (pl. MR) követően kezdődik. Az akut, hirtelen jelentkező, traumával összefüggő panaszok általában elsődlegesen műtéti ellátást igényelnek. A krónikus, hosszabb ideje fennálló panaszok esetében konzervatív kezelés az elsődlegesen választandó megoldás. A konzervatív kezelés elsősorban per os, NSAID-kel (gyulladáscsökkentő gyógyszerek, melyek szteroidot nem tartalmaznak) kezdődik, majd ezek részleges vagy teljes sikertelensége esetén ízületi injekciók segítségével folytatódhat.
