GyógyszerÉszTár

A B6-vitamin a vízoldható vitaminok közé tartozik. Külleme fehér vagy csaknem fehér kristályos por. Kémiai szerkezetét tekintve három típusát különböztetjük meg: piridoxin, piridoxál, piridoxamin, illetve ezek aktív formáit. [1] Mindez a hat típus megtalálható élelmiszerekben. [2-10] Az aktív formák a szervezetben különböző metabolikus reakciókban vesznek részt koenzimként.

A B12-vitamin vagy más néven kobalamin a vízoldható vitaminok csoportjába tartozik. A kobalamin egy fémkomplex, mely egy központi kobalt-iont tartalmaz. Öt-féle formája létezik a vitaminnak [1], ezek közül a legismertebb változata egy ciano-csoportot tartalmaz, aminek következtében a vitamin kémiai neve cianokobalamin. Az emberi szervezetben a kobalamin több fontos reakcióban vesz részt koenzimként [2-3].

A foszfor a nemfémes, szilárd kémiai elemek csoportjába tartozik. [1-2] A természetben elemi formában nem fordul elő magas reaktivitása miatt, de megtalálható foszfát ásványok formájában.

Az iskolakezdés mellett egy család számára a legmegterhelőbb időszak kétségkívül a decemberi ünnepvárás. Szaladgálunk az ajándékok után, díszítjük a lakást, sütit sütünk az iskolai adventi vásárba, készülünk az új évre és reménykedünk, hogy semmit nem felejtünk el. A nagy készülődés közben ráadásul gyakran meg is fázunk. Mit tehetünk, hogy csökkentsük a stresszt, és igazán boldogan és egészségesen teljenek az ünnepek? Íme, néhány egyszerű tipp!

Az esti mese bekuckózva a legjobb, és minél hosszabb, annál jobb. Pláne, ha a nagyi olvassa, mert tőle mindig lehet ráadást kérni. De mi a helyzet akkor, ha a látásunk már nem olyan jó, és gondot okoz a felolvasás, különösen, ha nincs olyan világos? Tippjeink segítségével csökkentheted a látásromlás előrehaladásának kockázatát.

Boswellia serrata (indiai tömjénfa)

Az indiai tömjénfa, vagy más néven Boswellia serrata, egy ősi nedvtermelő, közepes-nagy méretű fa, mely India, Észak-Afrika és a Közel-Kelet száraz hegyvidéki régióiban fordul elő. Terápiás jelentősége a gyantájának van, mely jellemzően gyulladáscsökkentő hatású, ami már az ókor óta ismert. Kivonatát az ájurvédikus gyógyászatban is több száz éve használják. Gyantája főleg illóolajokat, terpenoidokat (pl. boswellin savat) és cukrokat tartalmaz. Négyféle pentaciklikus triterpén sav található benne: β-boswellin sav, acetil-β-boswellin sav, 11-keto-β-boswellin sav és acetil-11-keto-β-boswellin sav, melyek az 5-lipoxigenáz (5-LOX) nevű gyulladáskeltő enzim gátlásáért felelősek (1).

Az új-zélandi zöldkagyló története

Új-Zélandon, ahol Földünk legtisztább vizei vannak, tenyészik a taréjos zöldkagyló (Perna canaliculus). Gyógyászati célra való felhasználásának története az új-zélandi őslakosokig, a maorikig nyúlik vissza. Megfigyelték, hogy a maorik közül azok körében, akik a tengerparton éltek és rendszeresen fogyasztottak zöldkagylót, szinte ismeretlenek voltak a mozgásszervi bántalmak, szemben a sziget belső területein élő társaikkal. Ennek oka az, hogy a part menti területeken élő őslakosok bőségesen fogyasztottak nyers zöldkagylót. Ezen felismerésen túl, az újzélandi taréjos zöldkagyló az 1970-es években került ismét az érdeklődés középpontjába, rákkutatások kapcsán. Bár tumorellenes anyagot nem sikerült a zöldkagyló kivonatban azonosítani, azok a daganatos betegek, akiknél a terápia előtt mozgásszervi panaszok és ízületi fájdalmak álltak fenn, jelentős javulásról számoltak be a fájdalom és a mozgékonyság tekintetében. Ez felkeltette a kutatók figyelmét, így ezt követően a zöldkagyló kivonat gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatását kezdték el tanulmányozni.

A térdízület testünk legnagyobb ízülete. Jelentős szerepe van a mozgásban, helyváltoztatásban, éppen ezért komplex mozgást végez melyet igen összetett anatómiai felépítése biztosít. Anatómiai felépítésben csontos struktúrák, ízületi porcok, szalagok és meniscusoknak nevezett párnaporcok vesznek részt. Ezeken kívül a mozgás harmonikus kivitelezésében még jelentős szerep jut a receptoroknak.

Az ízületek két vagy több csont találkozásánál lévő összetett struktúrák, melyek az őket körülvevő úgynevezett lágyrészekkel, például izmokkal és inakkal biztosítják az emberi vázrendszer stabilitását és lehetővé teszik annak mozgását. Legtöbb ízületünk jelentős terhet hordoz, megfelelő funkciója elengedhetetlen a mindennapi tevékenységeink ellátásához. A mobilitásban betöltött központi szerepük miatt fontos, hogy az ízület minden alkotóeleme (a csontok ízületi végei, ízületi porc, ízületi üreg, ízületi nedv, ízületi tok és belhártya, ízületi szalagok, nyálkatömlők) minél tovább megőrizze élettani struktúráját, összetételét.

A reumatoid arthritisz (RA) egy sokízületi gyulladással járó autoimmun betegség. Az ízületi belhártyában kialakuló gyulladás kóros mennyiségű folyadéktermelést és szövetszaporulatot okoz, károsodik az ízületi porc és a csontok, ami duzzanattal, fájdalommal, ízületi merevséggel és mozgáskorlátozottsággal jár. Szimmetrikusan (mindkét oldalon egyszerre) érinti főként a kéz- és a láb kisízületeit, emellett gyakran a csuklókat, bokákat, és a térdeket. Az ízületek mellett a tüdő, a szívet borító savós hártya, a mellhártya, a szem és a bőr gyulladását is okozhatja. Rossz általános közérzet, fogyás, gyengeség, láz vagy hőemelkedés is társulhat hozzá.

A Baker-cysta különböző nagyságú, a térdhajlatban megjelenő, ízületi folyadékkal telt cysta, amely a térdízületi réssel összefüggésben van. A térdízületet ízületi porccal borított ízületi felszínek, az ízületi szalagok, valamint az ízületet annak környezetétől hermetikusan elválasztó ízületi tok alkotják. Az ízületi tok külső rostos rétegből és belső, ún. sejtes rétegből áll. Ez a belső synovialis hártyának is nevezett réteg termeli az íznedvet, amelynek szerepe a mozgások során fellépő súrlódás csökkentése. Kóros esetben ez a nagy viszkozitású ízületi folyadék felszaporodik, a térdízületben létrejövő nyomásfokozódás miatt az ízületi folyadék kiboltosulva cystát képez a térdhajlatban, mivel a térdhajlat irányába a legkisebb a térdízületet alkotó ízületi tok ellenállása. Ebből következik, hogy a cysta falát maga az ízületi tok képezi. A Baker-cysta kialakulásának kedvez az ízületi tok lazasága. A térdízület és a cysta között szelepszerű összeköttetés jön létre. Jellemzően a térd hajlításakor folyadék préselődik a Baker-cystába, de ez a „szelep” általában a folyadék térdízületbe történő visszaáramlását már megakadályozza.

A térdízület az emberi test legbonyolultabb felépítésű, teherviselő ízülete, melynek köszönhetően a térdfájdalom a mozgásszervi szakrendelésen történő megjelenés egyik vezető oka. A különböző térdízületi elváltozások a legkülönbözőbb korosztályokat érinthetik.