Orvosok írták

A tükör előtt állva is formálhatunk véleményt arról, hogy ideálisnak tartjuk-e testsúlyunkat, de ha ennél objektívebb mérlegre szeretnénk állni, számoljuk ki testtömegindexünket (TTI).

Mielőtt nekilátna az ember egy jó adag három tojásból készült tojásrántotta elfogyasztásának, jó tisztában lenni azzal, hogy vajon ez mennyire tesz jót az egészségünknek. Mostanában megjelent egy tanulmány, amely azt állítja, hogy 40 felett a túlzott tojássárgája fogyasztás felgyorsítja az artériák megvastagodását, és majdnem olyan káros hatású, mint a dohányzás.

Szerző: Dr. Ördögh Csaba Géza.

A hosszabb ideje fennálló ízületi fájdalmak, panaszok miatt a betegek gyakran fordulnak ortopédus, vagy traumatológus szakorvoshoz. A kezelés a szakszerű ízületi vizsgálatot, és RTG-t, egyéb képalkotó vizsgálatot (pl. MR) követően kezdődik. Az akut, hirtelen jelentkező, traumával összefüggő panaszok általában elsődlegesen műtéti ellátást igényelnek. A krónikus, hosszabb ideje fennálló panaszok esetében konzervatív kezelés az elsődlegesen választandó megoldás. A konzervatív kezelés elsősorban per os, NSAID-kel (gyulladáscsökkentő gyógyszerek, melyek szteroidot nem tartalmaznak) kezdődik, majd ezek részleges vagy teljes sikertelensége esetén ízületi injekciók segítségével folytatódhat.

Szerző: Dr. Koós Zoltán.

Az egyik leggyakoribb térdsérülés az elülső keresztszalag sérülése. Leggyakrabban a térd csavarásos mozdulatait igénylő sporttevékenység, pl. futball, kosárlabda, kézilabda, síelés közben sérül. Az esetek kb. felénél a keresztszalag mellett, egyidejűleg más képletek is sérülnek, pl. gyűrűporc (meniscus), oldalszalag vagy az ízületi porc.

Hogy a sérült térd visszanyerje teljes funkcióját, ahhoz műteti kezelésre lehet szükség a sérülés súlyosságától és a sérült személy életmódjától függően.

Szerző: Dr. Ádám Gábor.

Amikor a térd porcsérüléseiről beszélünk, akkor tudnunk kell, hogy kétféle, a csontok végét beborító üvegporc (csúszóporc, hyalinporc) és a durván hengerded combcsontvég és lapos sípcsontvég kis érintkezési felszínét nagyobbító és ezzel terhelést elosztó, izületet stabilizáló, párnázó rugalmasrostos meniscus porcokra gondolunk.

Okok: Mint minden betegség kialakulásában fontosak az örökletes tényezők (pl. az ízületek kóros alakja, tengelye, kóros erőkarok, szalagok kóros lazasága), környezeti hatások (pl. D-, K-vitamin, Ca, fehérje, glükózamin, kondroitin-szulfát bevitelének hiánya gyermek és felnőttkorban), kulturális (pl. az átlag testtömegről kialakult közvélekedés-elhízás) és életviteli tényezők (egyes foglalkozások: pl. kőműveseknél közismerten gyors a térdízületi kopás kialakulása a túlterhelés miatt). Egyszóval több tényező együttesen befolyásolja az ízület élettartamát.

A degeneratív ízületi betegségek másik, közismert megnevezése a kopásos ízületi betegségek, vagy arthrosisok. A leggyakoribb ízületi megbetegedés, mely a földön mindenhol nagyon sok embernek okoz fájdalmat, sokan válnak általa mozgáskorlátozottá, jelentősen rontja a benne szenvedők életminőségét.

Nem is gondolnánk hány ín, ínszalag fordul elő a szervezetünkben és milyen fontos szerepük van a mindennapi mozgás során. Az inak gyakorlatilag hidat alkotnak a csontok és az izmok között, összekötő kapcsot képeznek a vázrendszer és mozgásrendszerünk között, a mozgás kivitelezésének elengedhetetlen alkotórészei.

A térdízület az emberi test legbonyolultabb felépítésű, teherviselő ízülete, melynek köszönhetően a térdfájdalom a mozgásszervi szakrendelésen történő megjelenés egyik vezető oka. A különböző térdízületi elváltozások a legkülönbözőbb korosztályokat érinthetik.

A Baker-cysta különböző nagyságú, a térdhajlatban megjelenő, ízületi folyadékkal telt cysta, amely a térdízületi réssel összefüggésben van. A térdízületet ízületi porccal borított ízületi felszínek, az ízületi szalagok, valamint az ízületet annak környezetétől hermetikusan elválasztó ízületi tok alkotják. Az ízületi tok külső rostos rétegből és belső, ún. sejtes rétegből áll. Ez a belső synovialis hártyának is nevezett réteg termeli az íznedvet, amelynek szerepe a mozgások során fellépő súrlódás csökkentése. Kóros esetben ez a nagy viszkozitású ízületi folyadék felszaporodik, a térdízületben létrejövő nyomásfokozódás miatt az ízületi folyadék kiboltosulva cystát képez a térdhajlatban, mivel a térdhajlat irányába a legkisebb a térdízületet alkotó ízületi tok ellenállása. Ebből következik, hogy a cysta falát maga az ízületi tok képezi. A Baker-cysta kialakulásának kedvez az ízületi tok lazasága. A térdízület és a cysta között szelepszerű összeköttetés jön létre. Jellemzően a térd hajlításakor folyadék préselődik a Baker-cystába, de ez a „szelep” általában a folyadék térdízületbe történő visszaáramlását már megakadályozza.

A reumatoid arthritisz (RA) egy sokízületi gyulladással járó autoimmun betegség. Az ízületi belhártyában kialakuló gyulladás kóros mennyiségű folyadéktermelést és szövetszaporulatot okoz, károsodik az ízületi porc és a csontok, ami duzzanattal, fájdalommal, ízületi merevséggel és mozgáskorlátozottsággal jár. Szimmetrikusan (mindkét oldalon egyszerre) érinti főként a kéz- és a láb kisízületeit, emellett gyakran a csuklókat, bokákat, és a térdeket. Az ízületek mellett a tüdő, a szívet borító savós hártya, a mellhártya, a szem és a bőr gyulladását is okozhatja. Rossz általános közérzet, fogyás, gyengeség, láz vagy hőemelkedés is társulhat hozzá.

Az ízületek két vagy több csont találkozásánál lévő összetett struktúrák, melyek az őket körülvevő úgynevezett lágyrészekkel, például izmokkal és inakkal biztosítják az emberi vázrendszer stabilitását és lehetővé teszik annak mozgását. Legtöbb ízületünk jelentős terhet hordoz, megfelelő funkciója elengedhetetlen a mindennapi tevékenységeink ellátásához. A mobilitásban betöltött központi szerepük miatt fontos, hogy az ízület minden alkotóeleme (a csontok ízületi végei, ízületi porc, ízületi üreg, ízületi nedv, ízületi tok és belhártya, ízületi szalagok, nyálkatömlők) minél tovább megőrizze élettani struktúráját, összetételét.