IBS – Állapot vagy betegség?

Az IBS-ről általában

A felnőtt lakosság körében előforduló hasi panaszok 20 %-áért az irritábilis bél szindróma (IBS) a felelős. A tünetek általános jellege, illetve az időszakos megjelenés miatt azonosítása nehézkes, sokan nem is tudnak róla, hogy IBS-ben szenvednek. Kialakulásának pontos okát a mai napig nem ismerik, feltételezések szerint pszichológiai, viselkedésbeli, pszichoszociális, környezeti tényezők együttesen felelősek érte, de akár gyomor-bélrendszeri betegségek (például fertőzéses gyomor-bélhurut) is elősegíthetik a kialakulását. Az IBS tüneteinek megjelenése minden embernél egyedi, azonban hasmenés vagy székrekedés alapján csoportokra lehet bontani:

• IBS-D esetében a hasmenés dominál (a D rövidítés a latin diarrhoea szóból ered, amely hasmenést jelent),
• IBS-C esetében székrekedés jellemző (a C rövidítés a latin constipatio szóból ered, amely székrekedést jelent),
• IBS-M során váltakozva hol a székrekedéses, hol a hasmenéses periódus dominál (az M rövidítés a mixed, vagyis kevert szóból származik).¹

Milyen, amikor minden jól működik?

Ahhoz, hogy megértsük mi borul fel a belekben és okoz hasmenést vagy akár székrekedést, tisztáznunk kell, hogy mi történik normál bélműködéskor. A bélüreg belső felületét kialakító sejtek (bélhámsejtek) összekapcsolódnak molekuláris tépőzárakkal (szoros kapcsolatok), olyan szorosan, hogy a sejtek között szinte semmi sem tud átjutni. Ezenfelül a bélhámsejteket egy nyálkás (mucinózus) réteg borítja, ami szintén egy fizikai gátat jelent. Ennek a rétegnek a felső részében található meg a bélflóránk, amely egy összetett mikroorganizmus hálózatot jelent. Egészséges állapotban a bélflóránk építőkövei megakadályozzák, hogy a kórokozók teret hódítsanak. Amikor ez az egyensúly fennáll, azt eubiotikus állapotnak nevezzük. Ha bármilyen káros behatás miatt az egyensúly felborul, akkor diszbiózisról beszélünk. Nem utolsó sorban meg kell említeni az emésztőrendszert behálózó immunrendszerünket, aminek feladata, hogy azonnal reagáljon, ha bármi károsanyag átjutna.¹

Mi zajlik le a belekben IBS során?

Irritábilis bél szindróma során a külső és/vagy belső tényezők ezt a több pilléres védelmet felboríthatják.  IBS-D esetében a bélhámsejtek közötti tépőzárak felszakadoznak, a nyálkás (mucinózos) réteg sérül és az eubiotikus állapot felborul, ami a kóros baktériumok elszaporodásához vezethet. Ennek eredményeként jelentkezhet puffadás, hasi görcs, hasmenés és hasi diszkomfort érzés. Összeségében a tünetek miatt az IBS-D-ben szenvedőknek romlik az életminősége is.

Mit lehet tenni?   

Az IBS okának kezelése szinte lehetetlen, mivel kialakulása több tényezőtől is függ. A tünetek kezelésére számos hatóanyag létezik:

• IBS-D esetében legáltalánosabban székletfogót, puffadásgátlót, probiotikumokat, görcsoldót és bizonyos esetekben antibiotikumot is alkalmaznak.
• IBS-C esetében puffadásgátlót, hashajtót, pre- vagy probiotikumokat javasolnak.²

Mivel az IBS kialakulásában jelentős szerepet játszhatnak pszichológiai és pszichoszociális tényezők is, ezért számításba kell venni, hogy a lelki tényezők kezelésével akár mérsékelhetőek a tünetek. Az elmúlt évtizedekben 3 fajta pszichológiai terápiát fejlesztettek ki, amely igazoltan csökkentette a hasi panaszokat.

• kognitív viselkedésterápia: a terápia lényege, hogy lássuk meg, hogy egy helyzet, egy gondolat, egy viselkedési mintázat vagy akár egyes érzések is kiválthatják a tüneteket, melyeket helyesen kezelve a szimptómák mérséklődhetnek.
• tudatosság-alapú terápia: a terápia egy olyan formája, amely során a meditációt és relaxációt használja fel a tudatossághoz, hogy minden pillanatot el tudjunk fogadni.
• hipnoterápia: az orvosi hipnózis egyik altípusa, ahol a hipnózisba beépített javaslatok a bélrendszer egészségére irányulnak.³

Az IBS diagnózisát és kezelését a tünetek alapján, valamint a megfelelő vizsgálatokat követően kizárólag szakorvos tudja felállítani. Amennyiben Önnél időszakosan vagy akár állandóan jelentkeznek a fenti tünetek, forduljon háziorvosához vagy keressen fel egy gasztroenterológus szakorvost!

_Forrás:

_{1.Nikita Hanning, Ther Adv Gastroenterol 2021, Vol. 14: 1–31.}

_{2. Magnus Simrén és Jan Tack. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2018 Oct;15(10):589-605.}

_{3. Sarah Ballou és Laurie Keefer. Clin Transl Gastroenterol. 2017 Jan 19;8(1):e214}.

_{4. Octavian Alexea, United European Gastroenterol J. 2016 Jun; 4(3): 455–465.}

_{5. Anca Trifan, United European Gastroenterol J. 2019 Oct; 7(8):1093-1101.}

_{6. Constanza Ciriza de Los Rios. Therap Adv Gastroenterol. 2021 May.}

Önnek ajánljuk