A hosszú és egészséges élet titkának nyomában
A hosszú élet titkát már Szent-Györgyi Albert is elszántan kutatta. Most a hosszú élettartamukról híres japánok életfilozófiájából merítve szeretnélek közelebb hozni egy testileg és lelkileg egyaránt egészségesebb élet kiépítéséhez.
Egészségügyi problémáink jelentős része három forrásból eredeztethető: a nem megfelelő táplálkozásból, a mozgásszegény életmódból és a kezeletlen stresszből. Mindez azt vonja maga után, hogy nyugdíjas éveinket nem a jól megérdemelt pihenéssel és szabadidős tevékenységekkel, hanem az orvosi rendelők látogatásával és egészségi állapotunk javításával töltjük. A fent említett faktorok azonban nem csupán idős korra összegződnek. Negatív hatásukat már jóval korábban kifejtik, ezzel is befolyásolva egészségünket, mindennapi életünket.
Bár a várható élettartam folyamatos emelkedést mutat, nem mindegy, hogy ehhez milyen életminőség társul!
Követendő példaként gondoljunk csak a japánokra, akik nyugdíjas éveikben is aktívak maradnak! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a japán nők várható átlagos élettartama 87 év, mely a világon a legmagasabbnak számít. A férfiak várható élettartama világviszonylatban szintén az élmezőnyben van. Ez azonban nem minden. A szigetországnak jelenleg közel 66 ezer lakosa 100 év feletti! Hogy mi a japánok hosszú életének titka? A kérdés megválaszolásához érdemes az életvitelüket és életfilozófiájukat tanulmányozni.
Az vagy, amit megeszel
A „Japanese food guide spinning top”-ot, mint élelmezési és táplálkozási segédeszközt a japán kormány alkotta meg 2005-ben azzal a céllal, hogy segítse a lakosságot az egészséges táplálkozás elsajátításában és gyakorlásában. Ez az eszköz egy több szintből felépülő pörgettyű formájában vizuálisan szemlélteti azt, hogy a különböző élelmiszercsoportoknak étrendünk mekkora hányadát kellene képezniük. A pörgettyű tetején egy pohár víz, valamint egy futó alak hívja fel a figyelmet a rendszeres testmozgás, valamint a megfelelő mértékű folyadékpótlás (víz, tea) fontosságára. A kormány által javasolt táplálkozási irányelvek emellett arra is kitérnek, hogy az egyes élelmiszercsoportokból naponta hány alkalommal érdemes fogyasztani. Óva intenek a túlzott mértékű alkohol, édesség és rágcsálnivaló fogyasztásától. Ennek nyomán 2016-ban egy rangos brit orvosi szaklapban publikáltak egy tanulmányt, melyben megállapították, hogy azon felnőtteknél, akik követték a kormány által javasolt táplálkozási irányelveket, alacsonyabb mértékű volt az össz-elhalálozás és a szív-és érrendszeri betegségekből fakadó elhalálozás, mint azoknál, akik nem követték.
Mindent mértékkel
Azon túl, hogy az egyes élelmiszercsoportokból mennyit érdemes fogyasztani, azt is célszerű szem előtt tartani, hogy a japánok nem minden áron pusztítják el mindazt az ételt, ami a tányérjukon van. Szemben a nyugati társadalmakkal, ahol az a szokás jellemző, hogy degeszre eszik magukat az emberek. Ennek tehát szöges ellentéte a szigetlakók „hara hachi bu”, vagyis az „addig egyél, amíg úgy érzed, hogy szinte teljesen jóllaktál” elve. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy akkor kell az étkezést abbahagyni, amikor úgy érezzük, hogy 80%-ban jóllaktunk. Ha túlesszük magunkat, akkor az emésztési folyamat is lassabb, másrészt a gyomor feszül, „kitágul”, melynek az lesz a következménye, hogy egy idő után többet kell ennünk a teltségérzethez (amihez hozzászokott a szervezetünk). Ezzel szemben, ha nem töltjük meg teljesen a gyomrunkat, akkor az üresen maradó térnek köszönhetően az emésztései folyamat gyorsabbá és hatékonyabbá válik.
Mozogj rendszeresen
A rendszeres testmozgás a japánok hosszú életének másik fontos alapköve. A testmozgás szó hallatán hajlamosak vagyunk az edzőtermekben végzett intenzív edzésekre, vagy több kilométeres távú futásokra gondolni. A japánok valójában nem ezt az utat választják testük karbantartására. Életvitelükben inkább a könnyű vagy a közepes megterhelést jelentő mozgásformák rendszeres végzése játssza a főszerepet. Ennek értelmében, ha csak tehetik, a gyalogos közlekedést választják (pl. munkába járás során), ha csupán pár emeletről van szó, azt lift helyett lépcsőzve teszik meg, rendszeresen kertészkednek és végeznek ház körüli teendőket. A lényeg a rendszeresség.
Tűzz ki életcélokat
Az ép test azonban önmagában nem elég, sőt valójában ép lélek és ép elme nélkül ez el sem érhető. A kiegyensúlyozott és hosszú élethez ezek összehangolt együttműködése szükséges, mindez a japánok életfilozófiájának egyik alappillére. Létezik egy japán koncepció, a neve „ikigai”, ami annyit tesz „a létezés oka”. A japán kultúra szerint minden embernek megvan a saját ikigaija, melyre akkor találhat rá, ha mélyen és hosszasan önmagába tekint. Ennek jelentőségét egy 2015-ben született tanulmány is alátámasztja. Ebben 10 vizsgálat több mint 136 ezer résztvevőjének adatait elemezték, és arra a következtetésre jutottak, hogy akiknek vannak életcéljaik, azoknál kisebb mértékű az elhalálozás és a szív- és érrendszeri betegségek megjelenése.
Életcéljaink meghatározása mellett igyekezzünk elkerülni a folyamatos őrlődést, a múlton való rágódást, és tanuljuk meg kezelni a stresszt!
A japán életfilozófia fontos részét képező ép lélek elérésében a közösségi szellemnek, a családi és társadalmi összetartásnak, kohéziónak is kiemelkedő jelentősége van. Ez biztosítja a szigetország lakóinak azt a biztonságérzetet miszerint nem kell aggódniuk a magány miatt, hiszen az erős szociális kötelékek hosszú időn át fennmaradnak.
A hosszú és egészséges élet elérése érdekében érdemes példát venni a japánok életmódjáról (táplálkozás, mozgás, szociális kapcsolatok), melynek végső során célja a testi és a lelki frissesség és egészség hosszú távú megőrzése.
Forrás: WHO, Kurotani K., 2016