Pszichobiotikumok: A Mikrobiom és agyi működés kapcsolata
A 21. században egyre több embert érintenek mentális problémák, de jó hír, hogy a pszichés egészség jelentőségét fokozatosan kezdtük felismerni és ezáltal előtérbe helyezni a mindennapi életben is.
A stressz, a szorongás és a depresszió olyan kihívások, amelyek szinte mindannyiunkat érintenek a modern életvitel és a bennünket folyamatosan érintő kihívások miatt. Azonban a mentális egészségügyi problémák megoldásait gyakran a test és az elme bonyolult, ámbár annál összefüggőbb rendszerében találhatjuk meg.
A modern tudomány és a kutatások napról napra pontosabb képet adnak arról, hogyan kapcsolódik össze a test és az elme, és hogy a fizikai egészségünkre való odafigyelés kulcsfontosságú lehet a mentális jóllétünk szempontjából. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan lehet a testi összefüggéseket felhasználni egyes mentális problémák megoldására, és hogyan vezethet mindez egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb élethez.
Mikrobiom-bél-agy tengely
A tudományos világ számára merőben új kutatási terület az ún. mikrobiom-bél-agy tengely működésének feltérképezése, ezen belül is az, hogy miként képes a bélrendszerünkben élő több kilogrammnyi mikroorganizmus pozitívan befolyásolni hangulatunkat, közérzetünket, mentális egészségünket.
Az emberi mikrobiom kiemelt fontosságú jótékony törzsei (lactobacillusok és bifidobacteriumok) az általuk előállított anyagokon keresztül hatást gyakorolhatnak a mikrobiom-bél-agy tengely működésére és ezen keresztül a mentális állapotunkra, kognitív képességeink minőségére.
Természetesen a jótékony törzseket tartalmazó étrend-kiegészítők élelmiszerként nem tekinthetők megoldásnak egy-egy mentális probléma esetén, de a jövőre nézve izgalmas lehetőségeket rejtenek a velük kapcsolatos kutatások túllépve a “hagyományos” emésztési problémák témakörén.
Mi is az a Pszichobiotikum?
A pszichobiotikumok olyan étrend-kiegészítők, amelyek a probiotikumok és prebiotikumok kombinációját tartalmazva hatnak a bélflóra egészségére, azonban az utóbbi időben a mentális egészségre gyakorolt pozitív hatásuk miatt váltak kiemelten érdekessé.
- A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, főként baktériumok vagy élesztők, amelyek pozitív hatással lehetnek az egészségre, különösen az emésztőrendszerre.
- A prebiotikumok olyan rostok és egyéb anyagok, amelyek az emésztőrendszerben élő hasznos baktériumok táplálékául szolgálnak.
Ezzel a cikkel a Napfényvitamin cég egyik legújabb, kutatásokon alapuló megoldását szeretnénk ismertetni, azaz a PszichoBiotikum hatásmechanizmusait vizsgáljuk és kitérünk arra is, hogy miért fontos szervezetünk mikrobiomja és az agyi működés közötti megfelelő kapcsolat fenntartása.
A mikrobiom és az agyi működés kapcsolata
A pszichobiotikumokban található probiotikumok támogatják a bélflóra egyensúlyának fenntartását. Egyes kutatások szerint ezek a mikroorganizmusok képesek befolyásolni a neurotranszmitterek szintézisét, például a szerotoninét, amely központi szerepet játszik a hangulat szabályozásában.
Nem is gondolnánk, de az emésztőrendszerben található mikrobiom, valamint az ott élő baktériumok és mikroorganizmusok összessége szorosan kapcsolódik az agy megfelelő működéséhez. A bél-agy tengely, a bélből származó jelek és az agy közötti kommunikációs rendszer, kritikus fontosságú a mentális egészség szempontjából. Olyannyira fontos ez az összefüggés, hogy a mikrobiom egyensúlyának felborulása kapcsolatban állhat számos mentális rendellenességgel.
A pszichobiotikumok egy eddig ismeretlen, de annál fontosabb területet nyitnak meg a mentális egészség támogatásában. A mikrobiom és az agyi működés közötti kapcsolatok feltérképezése további kutatások irányába terelheti a tudományt, ahol az étrend és a bélflóra befolyásolásolása lehetőséget teremthet a mentális rendellenességek kezelésére és megelőzésére.
A ZUE Online Patika pszichobiotikumai.
Források
- Dinan, T. G. et al. (2013). Psychobiotics: a novel class of psychotropic. Biological Psychiatry, 74(10), 720–726.
- Foster, J. A. et al. (2017). Gut-brain axis: how the microbiome influences anxiety and depression. Trends in Neurosciences, 36(5), 305–312.
- Mayer, E. A. (2011). Gut feelings: the emerging biology of gut-brain communication. Nature Reviews Neuroscience, 12(8), 453–466.
- Cryan, J. F. et al. (2019). The microbiota-gut-brain axis. Physiological Reviews, 99(4), 1877–2013.
- Slykerman, R. F. et al. (2019). Effect of Lactobacillus rhamnosus HN001 in pregnancy on postpartum symptoms of depression and anxiety: a randomised double-blind placebo-controlled trial. EBioMedicine, 42, 368–375.
- Wallace, C. J. K., & Milev, R. (2017). The effects of probiotics on depressive symptoms in humans: a systematic review. Annals of General Psychiatry, 16(1), 14.
