Mit üzen a Föld a COVID-19 által

Ezen a bolygón évmilliókon keresztül harmóniában és szimbiózisban éltek az élőlények. Aztán megjelent az első humanoid… Aztán a Homo sapiens, aki sok ezer éven át odafigyelve, tisztelettel élt együtt a természettel.

A Homo sapiens “agresszív” faj volt, gyorsan fejlődött, terjeszkedett. Egy részük vándorolt, más részük letelepedett és kolóniákat hozott létre. Fejlődött, vadászott, gyűjtögetett, megismerte a tüzet. Aztán elkezdett népeket igába hajtani, feltalálta a rabszolgaságot, és eközben szaporodott. Aztán mikor felélte a lakóhelye erőforrásait, hadba indult, hogy más népeket leigázzon, és elvegye mindenüket.

Aztán iparosodott, feltalált új dolgokat, új anyagokat, és egyre és egyre kapzsibb lett.

Feltalálta a rabszolgaság új fajtáját, amit kapitalizmusnak keresztelt el, és végtelen mammon imádatában mindent a tőkének és a pénznek rendelt alá. A környezet és a természet az utolsó lett a listán. Már nem akart, és nem tudott harmóniában élni a Földdel. 150 éve szennyezi a folyókat, szennyezi a tengereket, az óceánokat, a levegőt.

Pusztítja szisztematikusan az éltető oxigént adó őserdőket. Mindent elpusztít. Nemcsak a Földön, hanem önmagában is…. megváltozott az emberek értékrendje. Mindenféle javakat hajszolunk, drága tárgyakra gyűjtünk, mindenből a legszebb, a legújabb és legjobb kell!

Mindegy milyen áron!

Rohanunk reggeltől-estig, plusz munkát vállalunk, hiteleket veszünk fel, csak azért, hogy ezeket elérjük, megszerezzük. Nem számít, hogy eközben feláldozzuk a családunkat, a baráti kapcsolatainkat és az egészségünket! És mindeközben nem figyelünk sem egymásra, sem pedig a Föld Anyára, és az okozott károkra, következményekre.

De a bolygó most megálljt parancsol, mert nem bírja tovább.

Elkezdett beindulni a védelmi mechanizmusa. Elkezdett melegedni. Kiszáradni. Ha egy fajt ki akarsz irtani, mivel kezded? Elveszed az élőhelyét. Ezt teszi most velünk a bolygó, ami egy szimbiózisban élő nagy hálózat. Ahogy felmelegszik, a sarki gleccserekben megfagyott baktériumok és vírusok kioldódnak, onnan bekerülnek a vizekbe. Ellenük nincs ellenszer, és gyorsan mutálódnak.

Szóval a sok kiolvadt vírus és baktérium hova kerül?

A vizekbe, a vizekből a halakba és a madarakba… Nem furcsa, hogy a Koronavírus egy halpiacról indult, és az utóbbi nagy járványok pedig madarakból indultak? Elgondolkodtató…

Ez történik, amikor az ember eltávolodik a teremtett világtól, és saját művilágot teremt magának! Nem feltétlen a politika, emberi hatalmak és egy denevér áll a mostani folyamat hátterében. A Föld tanítani akar minket! Tanulnunk kell! Nem csak nekem vagy neked, hanem mindannyiunknak!

“A tanulás a legerősebb fegyver, amivel megváltoztathatod a világot.”
(Nelson Mandela)

És a “tananyag” első leckéje a világot most félelemben tartó Koronavírus, a COVID-19. Mit tanulhatunk egy ilyen számunkra láthatatlan, megfoghatatlan, nanométeres gyilkostól? Nem kézzel fogható, leírható tanulságra kell gondolni. Sokkal inkább belül, a lélek szintjén kell keresni és levonni a “lecke” konzekvenciáit.

A Világ most lelassul, elnémul.

Ennek köszönhetően lesz idő olyan dolgokra, melyekre a mindennapok rohanásában eddig nem volt. Vagy ha volt is, nem tartottuk fontosnak, elsiklottak a szürke hétköznapok monotonitásában. Mit értek ezen dolgok alatt? Elsősorban befelé fordulni és önmagunkba nézni… mélyen… igazán. Honnan indultunk és hova tartunk?! Mit tettem, vagy nem tettem azért, hogy a világ jobb hely legyen?! Családok lesznek vagy már vannak összezárva, ébresztőképpen, hogy ideje csak egymásra figyelni. Játszani a gyerekeinkkel, meghallgatni őket, mesélni nekik. A gazdaság válságban, munka nincs, pénz nincs, a pazarló életmód megszűnik létezni.

Most derül ki igazán, ki kire számíthat, és ki az, aki elismeri globális felelősségünket a történtekért és cselekszik, épít! És ki az, aki homokba dugja a fejét, majd a járvány elvonulta után ugyanúgy él, pusztít, mint annak előtte.

Lassítsunk! Lassítanunk kell!

Ez az egyik legfontosabb lecke, amit most meg kell tanulnunk! Lelassulva könnyebben észre fogjuk venni a valódi értékeket. A nagy ház, a sok felhalmozott kacat és a dagadó bankszámlán lévő pénz – ezek közül egyik sem az.

Valódi érték látni egy bábból kibújt hernyót, amint pillangóvá változik, érezni a napsugarak melegét a bőrünkön, belelógatni a lábunkat a falu végén lévő tóba, táncolni a nyári esőben, jégcsapot rágcsálni egy hideg téli délután.

Valódi érték egy hangos kacaj gyermeked arcán, mikor a játszótéren hintáztatod, vagy nagymamád kertjében tulipánt szedni, és közben átölelni megfáradt testét, vagy a barátaiddal egy önfeledten átnevetett délután….

Ezekre lesz most idő! Mert Föld Anya ad!

Nem kértük, mert azt hittük, nincs rá szükségünk. Most mégis van! Az otthon, együtt töltött minőségi idő, a kényszerpihenő felszínre hozza az élet igazán fontos dolgait. Ahelyett, hogy rettegünk a mostani helyzettől, aggódunk a jövőnk miatt, inkább éljük meg a kéretlen, nehéz helyzetet a lehető legpozitívabban! Élvezzük ki, hogy most van időnk mindenre, mindenkire és legfőképpen saját magunkra! A belső munka mellett sokat tehetünk még önmagunkért és az egészségünkért azzal is, ha sokat vagyunk a természetben, sokat sétálunk! Jön a jó idő, ha nem mozdulunk ki, már arra sem foghatjuk, hogy hideg van!

Kapcsoljuk ki a tévét, az internetet, ne hallgassuk az elferdített rémhíreket. Figyeljünk helyette a természet hangjára, egymás hangjára és szavaira. Együnk kevesebbet és egészségesebben mint eddig, igyunk sok vizet, mossunk naponta sokszor kezet, és szeressünk…. szívből, őszintén, feltétel nélkül!

Mert ma még megtehetjük!

Éljük meg, éljük át és éljük túl!!

Minden, ami ehhez kell, ott van előtted, melletted, az otthonodban. Nézzetek a szívetekbe, tartsatok ki és lássátok meg a lényeget, hisz semmi sem történik véletlenül! Ez most az első, igazán nagy próbája a Világ Ébredésének.

Önnek ajánljuk