Milyen térdízületi sérülések érhetnek sportolás során?
A térdízület testünk legnagyobb ízülete. Jelentős szerepe van a mozgásban, helyváltoztatásban, éppen ezért komplex mozgást végez, amelyet igen összetett anatómiai felépítése biztosít. Felépítésben csontok, ízületi porcok, szalagok és meniscusoknak nevezett párnaporcok vesznek részt.
A combcsont és a sípcsont térdízületi részeit sima, egyenletes üvegporc borítja. Ugyanez megtalálható a térdkalácsunk ízületi felszínén is. A porc biztosítja a megfelelő, „sima” elmozdulást az ízületi csontos alkotók között. Ezek stabilizálásában a külső és belső oldalszalagok, az elülső és hátsó keresztszalag vesz részt. Az ízületen belül a combcsont és a sípcsont között található egy külső és egy belső meniscus. Ezeket rostos, rugalmas gyűrűkként kell elképzelni, melyek szerepe a mozgáskor fellépő ütköző erők csillapítása.
Tekintettel elhelyezkedése és viszonylag vékony lágyrészköpenyére, a térdízület ki van téve a gyakori sérüléseknek. Ezek lehetnek direkt és indirekt sérülések. Fiatalabbaknál leggyakrabban sportsérülésekkel találkozunk, idősebb korban gyakori a banális esésből származó sérülés.
A sérülés súlyosságának és típusának megítélésére fizikális, majd képalkotó vizsgálat történik. A képalkotó vizsgálatok közül alapvető a röntgenvizsgálat. A finomabb struktúrák megítélésére vagy esetleges műtéti tervezéshez CT vagy MRI vizsgálat szükséges.
Zúzódás
Leggyakoribb és úgymond legbanálisabb sérülés. Direkt erőbehatásra jön létre. Járhat hámsérüléssel (sebzés) vagy anélkül. Különösebb kezelést nem igényel, amennyiben sebzés nincs. Általában hűtéssel, fájdalomcsillapító gél használatával, és kis pihentetéssel múlik. Amennyiben hámsérülés van, megfelelő sebkezelés szükséges.
Rándulás
Rándulással szinte minden profi, vagy amatőr sportoló találkozik, hiszen elegendő hozzá egy rossz lépés. Ilyenkor a stabilizáló, szalagos struktúrák nyúlnak meg, rándulnak. Amennyiben ízületi folyadék nem gyülemlik fel a rándulás helyén, egyszerű hűtéssel, pihentetéssel, fájdalomcsillapító géllel kezelhető. Ha folyadékgyülem keletkezik, és az feszülést okoz, akkor úgynevezett ízületi punkció válhat szükségessé, azaz el kell távolítani a felgyülemlett vért vagy ízületi folyadékot. Ez a kezelés kissé hosszadalmasabb.
Meniscus sérülések
Talán a leggyakoribb sportsérülések. Az ízület csavarodásos túlterhelésére jönnek létre. A rugalmas porcok ilyenkor megszakadhatnak. Vezető tünete a fájdalom, mely gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gél alkalmazására, hűtésre megszűnhet. Amennyiben a szakadás nagyfokú, a fájdalom hosszú ideig fennállhat, illetve ízületi zár alakulhat ki (a sérült a térdét nem tudja kinyújtani). Ilyenkor műtéti beavatkozásra van szükség, a sérült meniscus részt eltávolítják vagy megvarrják. A rehabilitáció pát hetet vehet igénybe, általában hamar vissza lehet térni az aktív sporthoz.
Oldalszalag és keresztszalag sérülések
A hirtelen helyváltoztatást igénylő sportok esetén, mint pl. a foci vagy kézilabda gyakori a szalagok sérülése. Nagyobb csavarodásos vagy oldalirányú erőbehatásra jönnek létre. Oldalszalag sérülés esetén műtéti kezelés is szóba jön. Amennyiben műtét nélkül kezelik, hat hétig rögzíteni kell az ízületet, ezalatt combizom erősítő gyógytornája szükséges. A rögzítés után szintén fizikoterápia következik. A teljes gyógyulás és rehabilitáció kb. három hónap.
Keresztszalag sérülés esetén megfelelő rehabilitációval a combizomzat átveszi a térd stabilizáló szerepét. Azokban az esetekben, mikor a térd a kezelés ellenére instabil marad, keresztszalag pótlás szükséges, azt követő rehabilitációval.
Ha az oldalszalag és keresztszalag egyidőben szakad el, először a fent említett rögzítéssel az oldalszalagot gyógyítják, majd komplex rehabilitációval próbálják az ízület stabiltását biztosítani a combizomzat segítségével.
Csontsérülések
Komplex sérülések, melyek az ízületi porcok épségét veszélyeztetik. Direkt erőbehatásra, vagy indirekt módon, csavarodásra vagy oldalirányú nyíróerők hatására alakulnak ki. Térdkalács törések esetében olykor műtéti beavatkozásra van szükség, melynek szükségességét a tört végek közötti elmozdulás határozza meg. A combcsont vagy a sípcsont ízület közeli végeinek töréseit műtéttel kezelik, ez alól kivételt képeznek az elmozdulás nélküli törések. Ilyenkor rögzítés szükséges. Csontsérülések közé tartoznak még az ízületi porcok sérülései. Az üvegporc a sérülést követően általában hiányosan gyógyul, gyakran fájdalmas mozgáskorlátozottságot okozva. Ilyen esetekben műtéti kezelés szükséges (mozaikplastica), mellyel a sérült porcrészt pótoljuk.
Nyílt sérülések
Mindig súlyos sérülésnek számítanak, mivel az ízület megnyílhat. Az ízület sérülés kapcsán történő megnyílása műtéti beavatkozást von maga után. A sebzésen keresztül az ízületet potenciálisan fertőzöttnek kell tekinteni, alapos átmosást igényel, amivel a későbbi ízületi gennyedés elkerülhető. A fent említett sérülések mindegyike lehet nyílt, ilyenkor azonnali műtéti beavatkozás szükséges.