Késsel-villával megmenteni a bolygót?
„Fenntartható fejlődés”, „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”, „Növényi táplálkozás” – kifejezések, amelyeket gyakran hallunk a klímaváltozás egyre égetőbb problémája kapcsán. Néha nehéz a nagy szavak mögött felfedezni a kis tettek jelentőségét, de életünknek számos területén tehetünk a bolygónk egészségéért, épp úgy, ahogy a sajátunkért is.
Fenntartható fejlődés – tarthatatlan igények
A „Fenntartható fejlődés” definícióját először 1987-ben fogalmazták meg a következőképpen: „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. Ezek a szükségletek azonban nőnek, és a Föld népességének növekedésével csak egyre fokozódnak. Egyes becslések szerint 2050-re a lakosságszám elérheti a 9 milliárd főt, és ez természetesen megnövekedett táplálékigényt is jelent, különösképpen megnövekedett fehérjeigényt. A termőföldterületek mennyisége véges, így az állattenyésztés nem bővülhet olyan mértékben ahogy az igények. Arról nem is beszélve, hogy köztudott, hogy jelenleg a húsipar rója az egyik legnagyobb terhet a bolygónkra. Szükség van tehát a táplálkozási szokásaink megváltoztatására is. A hagyományos állati fehérjeforrások mellett nyitottnak kell lennünk alternatív lehetőségekre is.
Húscsökkentés: ízletes ízeltlábúak
Az entomofágia, vagyis a rovarok fogyasztása a nyugati kultúrában idegen, de megoldást jelenthet a problémára. A rovarok tenyésztése kevesebb takarmányt igényel, mint a hagyományos állattartás. Kevesebb üvegházhatású gáz- és ammóniakibocsátással jár, illetve kevesebb területet és vizet igényel. A rovarevés iránti viszolygás csökkentésére a feldolgozási módok remek lehetőséget adnak. A rovarlisztek gluténmentesek, magas a rosttartalmuk, teljes értékű fehérjeforrások, és könnyen felhasználhatóak amellett, hogy nem kell magával a rovarral szembesülnünk.
Már az Európai Unió 2012-es saját cselekvési terve is tartalmazott étrendi javaslatokat. Megállapították, hogy ha a teljes európai lakosság akkor vegetáriánus étrendre tért volna át, akkor az idei évre 266 millió tonnával csökkent volna a szén-dioxid kibocsátás. Tehát a hús mellőzésével már ilyen rövid idő alatt, gyakorlatilag kevesebb mint 10 év távlatában is jelentős eredményeket érhetünk el. Ilyen gyors és drasztikus változások, mint a hús teljes elhagyása vagy a rovarok fogyasztása természetesen nem kivitelezhetőek. Azomban számos apró, de jelentőségteljes lehetőségünk van a táplálkozási szokásaink megváltoztatására. Ezek a kis lépések a saját- és a bolygónk egészségét is szolgálják.
Teljes lemondás helyett rugalmasság
A vegetáriánus étrendi irányzatok csoportja nem csupán a húsok mellőzését jelenti, hanem számos különböző életmódot is magába foglal. Mindegyik ágára jellemző, hogy alapjukat növényi eredetű táplálékok adják, az azonban eltérő, hogy milyen mértékben egészítik ezt ki állati eredetű forrásokkal. Minél szigorúbban zár ki bizonyos élelmiszercsoportokat egy étrend, annál nagyobb a kockázat a mennyiségi- vagy minősőségi éhezésre, tápanyaghiányra, ezáltal az immunrendszer és a teljesítőképesség gyengülésére, így itt is a hétköznapok során is könnyen megtartható egyensúlyra kell törekednünk.
A húscsökkentett életvitel legmegengedőbb formája a flexitariánus étrend, amely minden élelmiszert tartalmaz, amit egy hagyományos étrend is. A hangsúly az állati eredetű élelmiszerek tudatos csökkentésén, de nem teljes elhagyásán van. Sikerének kulcsa a számunkra legmegfelelőbb arányok megtalálásában rejlik. Célszerű a kezdetekben egy-egy húsmentes étkezést beiktatni a mindennapokba, majd akár egész napokat is. Népszerű kezdeményezés a „Húsmentes hétfő”, amely ezt a szokást hivatott megalapozni. Egyre nagyobb teret hódít a „Hétköznapi vegetáriánusok” csoportja. Ők azon az egyszerű elven alapozzák meg étrendjüket, hogy hétfőtől péntekig nem fogyasztanak húst, hétvégén azonban bűntudat nélkül, szabadon választanak a növényi és állati eredetű ételek között.
A felxitariánus étrend egyszerre szolgálja az egészségünket, védi a bolygónkat és hagyja meg a döntés szabadságát, így egy tényleg rugalmas és praktikus étrendet alakíthatunk ki magunknak. Egy ilyen tág határok közt mozgó rendszerbe sokkal könnyebb is lelkesen belevágni, mintha egyik napról a másikra szigorú szabályok közé akarnánk szorítani magunkat.
Mediterrán megoldások
A felxitariánus étrenddel sok közös vonást mutat a már jól ismert Mediterrán diéta. A nyugati és a mediterrán étrendet összevetve megállapították, hogy a mediterrán diéta hatására csökken a föld-, a víz-, az energiafelhasználás emellett az üvegházhatású gázok kibocsátása is. Ezáltal kevésbé megterhelő a környezet számára, még annak ellenére is, hogy a mediterrán diétát folytatók körében is jelentős a hús-, tej-, és tejtermékfogyasztás, amelyek előállítása nagy környezeti terheléssel jár. Ez abból adódhat, hogy a mediterrán diéta során nagyobb teret kapnak az étrendben a hüvelyesek, a teljes értékű gabonák, a hidegen sajtolt növényi olajok és a zöldségfogyasztás, mint a nyugati étrendben. Másrészről a mediterrán diétának szerves részét képezi a rendszeres testmozgás és a megfelelő pihenés mellett a szezonálisan elérhető helyi alapanyagok használata. Ezáltal a változatosság nem csak gyönyörködtet, hanem véd is.
Láthatjuk, hogy a táplálkozásunk nem csupán az étel elfogyasztása, hanem döntések sorozata. Dönthetünk arról, hogy állati vagy növényi alapanyagot szerzünk be, hogy azt hol vásároljuk meg és hogyan szállítjuk haza, milyen módon készítjük el, és hogy mi lesz a sorsa az esetleges maradék élelmiszernek.
Felhasznált irodalom:
• Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Növényi alapú étrendek pro és kontra. Táplálkozási Akadémia Hírlevél 13. évfolyam, 1. szám – 2020. január
• Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Mediterrán étrend. Táplálkozási Akadémia Hírlevél 11. évfolyam, 8. szám – 2018. augusztus
• Vágási Anna és mtársai: A fenntartható fejlődés és táplálkozásunk összefüggései I. rész, Új Diéta, 2019/1
• Vágási Anna és mtársai: A fenntartható fejlődés és táplálkozásunk összefüggései II. rész, Új Diéta, 2019/2-3
• Czakó Bettina Nóra, Dr. Pálfi Erzsébet: Receptfejlesztés a fenntartható táplálkozás érdekében: tücsökliszttel készült ételek, Új Diéta, 2019/4
• Erdélyi Alíz: Fenntartható táplálkozás – A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége XXI. szakmai konferenciája, Új Diéta, 2019/5
• Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Növényi alapú étrendek táplálkozástudományi megítélése – állásfoglalás