Így is védekezhet a káros UV-sugarak ellen
Itt a jó idő, a napos órák száma egyre több. Érthető, hogy kikívánkozik az ember a szabadba. Persze járvány idején nem látogatjuk a zsúfolt parkokat, játszótereket, de lakásunk erkélyére kiülve ugyanúgy élvezhetjük a napsugarakat. Fontos azonban, hogy a megfelelő UV-védelemről ne felejtsünk el gondoskodni!
Milyen fénytípus az UV-sugárzás?
A látható fénynél kisebb hullámhosszúságú (200-400 nanométeres) elektromágneses sugárzás. A szemünk számára még látható, legkisebb hullámhosszúságú fény színe az ibolya (viola), ami ezen túl van, vagyis 400 nm alatti tartományba esik, azt nevezzük ibolyán túli/ultraibolya/ultraviola, röviden UV-sugárzásnak.
Milyen hatásokat generálnak az UV- sugarak a bőrben?
Hasznos hatás a D-vitamin előállítása , mely bőrünkben a napfény UV-B sugarainak (290-315 nm) hatására képződik. A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D-vitamin szintéziséhez! Általában 10-30 perces (évszaktól, napszaktól és az UV-B sugárzás erősségétől függően), az arcot és a fedetlen végtagokat érő napsugárzás, tavasztól őszig elegendő a szervezetünk számára szükséges D-vitamin képződéséhez.1
Káros hatás az oxidatív stressz. A túlzott mértékű UV-sugárzás hatására ún. reaktív oxigén gyökök (szabadgyökök) keletkeznek, melyek sejtjeinket károsítják. Ezen folyamatok eredménye a bőr leégése, ráncosodása, hosszú távon pedig akár karcinogenezis, vagyis a bőrrák kialakulása.2
Az UV-sugárzás nem csak bőrünkre nézve veszélyes. Az erős, ill. tartós UV-sugárzás a látást sem kíméli, hasonlóképpen a bőrhöz, a szabadgyökök itt is kifejtik károsító hatásaikat.
A bőr nem felejt
A gyermekkorban UV-sugárzás hatására létrejövő bőrkárosodás jelei bizonyos formában (bőrpír, szeplők, stb.) azonnal megmutatkoznak. A kedvezőtlen hatások azonban ennyiben nem merülnek ki, a további hatások hosszú ideig – egészen felnőtt korig – rejtve maradnak. Valószínűnek tűnik, hogy az a túlzott mértékű napsugárzás, leégés, ami a bőrt gyermek- és serdülőkorban éri nagyobb mértékben járul hozzá a melanoma kockázatához, mint a későbbi éveké.3
Lehetőségek az UV-védelem terén
Oxidatív stressz során a szervezetben túlsúlyba kerülnek a szabadgyökök, melyek egyensúlyi helyzetben az őket semlegesíteni hivatott antioxidánsokkal „kordában vannak tartva”. Számos vitaminról és ásványi anyagról tudjuk, hogy hozzájárulnak a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez, ezért hasznos, ha megfelelő mennyiségben biztosítjuk őket a szervezetünk számára. Ide sorolhatjuk pl. a C-, E-vitamint, cinket, rezet.4-7 A színes zöldségek és gyümölcsök (sárgarépa, paprika, spenót, citrusfélék, gránátalma, áfonya stb.) kitűnő források, de az étrend-kiegészítők is jó szolgálatot tehetnek. Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kaptak olyan különleges növények, melyek kivonatai kifejezetten hatékony antioxidánsoknak bizonyultak. Az egyik ezek közül a Polypodium leucotomos páfrány, melynek kivonatáról többek között kimutatták, hogy elősegíti az endogén (tehát szervezetünk saját) antioxidáns rendszer működését, gátolja a szabadgyökök képződését, valamint csökkenti az UV- sugárzás által kiváltott gyulladásos választ.8
Tippek az UV-sugárzás elleni védelemhez, különösen az érzékenyebbek számára
- Ne töltsön túl sok időt közvetlen napsütésben, 11-15 óra között pedig lehetőleg kerülje el a napon tartózkodást!
- Használjon fényvédő krémet!
- Gondoskodjon szervezete antioxidáns szükségletéről!
- Használjon napszemüveget és kalapot!
- Viseljen megfelelő ruházatot!
Referencia lista
1.Takács I et al. Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. 2014.01.31.
2. Perez-Sanchez A et al. Nutrients, 10(4). 2018 Mar 24. DOI: 10.3390/nu10040403
3. Green AC et al. Prog Biophys Mol Biol. 2011 Dec; 107(3): 349–355.
4. EFSA Journal 2009; 7(9):1226
5. EFSA Journal 2010; 8(10):1816
6. EFSA Journal 2009; 7(9):1229
7. EFSA Journal 2009; 7(9):1211
8. Nura El-Haj et Norman Goldstein. Int J Dermatol, 54 (3), 362-6. DOI: 10.1111/ijd.12611