Félreértett enzimek
Szerző:
Kallai Barnabás
Terápiás enzimek
A táplálkozással kapcsolatosan felmerülő rendellenességek körében kézenfekvő megoldásnak tűnhet, hogy bevitt enzimekkel segítsük a nemkívánatos összetevők lebontását. Különbséget kell tennünk azonban enzim és enzim közt, hiszen ez a megoldás, ha figyelmetlenül járunk el, veszélyeket is rejthet magában.
Laktóz érzékenyeknél a tejcukor tartalmú termékek fogyasztását követően jelentkező kellemetlen tüneteket laktáz enzimet tartalmazó készítményekkel gyakorlatilag teljes mértékben meg lehet előzni. Csaknem büntetlenül eltérhetnek az érzékenyek tejcukormentes diétájuktól, hiszen van rá megoldás, hogy pótolják a szervezetükben elégtelenül működő enzimet.
Rendelkezésünkre állnak olyan enzim tartalmú készítmények is, melyek a teltségérzet, elnehezülés vagy puffadás csökkentését szolgálják. Mivel időközönként minden családban van nagyobb lakoma, valószínűleg Ön is tart az otthoni patikában emésztést segítő tablettát.
A fekete bárány
A előbbiekben említett enzim tartalmú készítményekkel nem vehetjük egy kalap alá a gluténbontó enzimeket.
Sokan félreértik az ilyen készítmények célját és úgy vélik, lisztérzékenység esetén lebontanak minden szervezetbe kerülő glutént a szigorú diétától való elhajlás esetén.
Ez a vélelem emésztőrendszerünk működéséből és a betegség sajátságaiból kifolyólag nem lehetséges. A gluténérzékenyek minimális mértékben SEM tolerálják a glutént, a lisztérzékenység egyetlen hatékony terápiája jelenleg a teljes gluténmentes étrend!
Mi a valódi célja a gluténbontó enzimkészítménynek?
A lisztérzékenység komoly autoimmun kórkép, melynek rendkívül változatos tünetei jelentkezhetnek. Közös jellemző, hogy minden érintett egyén esetében jelentkezik az úgynevezett villus atrophia, vagyis bélboholy sorvadás. Ez a jelenség az immunrendszerünk által generált gyulladásos folyamat következménye.
Általában a szigorú diéta mellett a bélbolyhok állapota javulhat vagy akár teljesen helyreállhat, a diétát viszont nem egyszerű 100%-osan megvalósítani. Számos tényező „tehet nekünk keresztbe”, melyek végül – minden igyekezetünk ellenére – glutén szennyezettséggel járnak. Nézzünk néhány példát:
Az étteremben gluténmentes étel rendelése esetén sincs biztosítva a gluténmentesség, ugyanis ahhoz teljesen gluténmentes körülményekre lenne szükség. Szállodai körülmények sem tudják biztosítani ezt az állapotot és például egy több napos nyaralás alatt nem tudunk végig kitartó élelmiszer mennyiséget előre elkészíteni magunknak. Immunrendszerünk rendkívül hatékony gépezet. Már a legkisebb mennyiségű gluténnel találkozva is kapva-kap az alkalmon, hogy akcióba lendüljön. Ennek következményeképp a bélbolyhok gyógyulása lassul vagy akár állapotrosszabbodás is bekövetkezhet.
Itt jönnek a képbe a gluténbontó enzimek.
A glutén ártalmas prolaminját (lisztérzékenységben gliadin) felépítéséből adódóan nem tudjuk emészteni, ennek következtében alakulhatnak ki a problémák (általában genetikai hajlam fennállása esetén). Azonban ha a molekulát minél jobban lebontjuk, minél több helyen felhasítjuk, annál inkább csökken az esélye, hogy a bélhámsejtekre nézve biológiailag aktív lesz, illetve marad immureakciót kiváltó molekularészlet.
Az enzim célja a gluténmentes diéta támogatása, kiegészítése, ha a körülmények miatt nem lehetünk 100%-osan biztosak a gluténmentességben, ugyanakkor semmiképp nem helyettesíti a gluténmentes étrendet!
A gluténbontó enzimek közül a leghatékonyabbnak az Aspergillus niger nevű gomba által termelt enzim bizonyult, mely savas környezetben aktív, tehát a gyomorban is képes működni, míg a bakteriális eredetű enzimek savas közegben javarészt inaktívak, sőt a gyomorban tönkre is mennek. Az Aspergillus niger gluténbontó enzime (prolil endoproteáz) így még a gyomorban, tehát a vékonybélbe jutás előtt képes a glutén jelentős részét bontani. Ehhez megfelelően alacsony glutén mennyiség és magas enzimsűrűség szükséges.
Ha az enzim tényleg bontja a glutént a gyomorban, akkor miért kell a diéta?
A válasz az emésztőrendszerünk működésében és a betegség sajátságaiban keresendő. Emésztés során a gyomortartalom lassan, de folyamatosan ürül a vékonybélbe, így egyszerűen nem jut elég idő az enzimek számára, hogy a nagyobb mennyiségű glutént teljesen lebontsák, másrészt a mennyiségnek is meghatározó szerepe van. A gluténbontó enzimet tartalmazó készítmények csak kis mennyiségű glutén (gluténszennyeződés) bontására elegendőek. Lisztérzékenység (coeliakia) esetén pedig az immunrendszer a legkisebb mennyiségű glutén bélbe kerülését is megtorolja, tehát a kevés gluténnál már csak a még kevesebb glutén a jobb.
A gluténmentes diéta a gyakorlatban nem ugyanazt jelenti, mint ahogyan hangzik, hiszen a gluténbeviteltől 100%-ban nem lehet megszabadulni. A glutén „szinte a levegőben” van. Bár egyre inkább elkülönülő szegmense az élelmiszeriparnak a gluténmentes termékek előállítása, teljes mértékben nem tud elhatárolódni és „búra alá költözni”. Még ha maga a termék nem is súlyosan gluténszennyezett, a nem-lisztérzékenyekkel egy háztartásban élők esetében minden elővigyázatosság ellenére nagy valószínőséggel kerül némi glutén az ételeinkbe.
A gluténmentes élelmiszerek követelménye, hogy 20 mg/kg-nál ne tartalmazzon több glutént, az immunreakciók és a jelentkező tünetek szempontjából viszont nem mindegy, hogy 6 vagy 2 mg glutént fogyasztottunk. Mind a tünetek csökkentésének, mind a bélbolyhok regenerálódásának érdekében érdemes minden lehetőséget megragadni, hogy minimalizáljuk a vékonybélbe kerülő glutén mennyiségét. Erre igen effektív megoldást kínál, ha gyomrunkban gluténbontó enzimekkel ágyazunk meg az étkezéshez. Ahogyan a vívóknak ajánlott fejvédőt húzni mérkőzés előtt, úgy a lisztérzékenyeknek ajánlott gluténbontó enzimet bevenni étkezés előtt.
Források:
Szponzorált tartalom
