Cink

A citoplazma-építő tápanyagok részben szervesek (esszenciális aminosavak), részben szervetlenek (a citoplazmában biológiai energiával halmozódó ionok: K⁺, Mg²⁺, Zn²⁺). A cinknek a szervezetben citoplazmatikus ionként fontos szerepe van a sejtek citoplazma felépítésében és az egyensúly fenntartásában. Ha a citoplazma-építő tápanyagok közül bármelyikből kevesebb áll rendelkezésre a szükségesnél, leáll a citoplazma-építés, a növekedés, a fejlődés, a regenerálódás. Az citoplazmatikus ionok intracelluláris térbe történő beáramlása következtében kialakuló ionhiány az több kórkép/ állapot patomechanizmusában játszik központi szerepet (pl.: feltáplálási szindróma, alkoholelvonás, diabeteses ketoacidosisból való kilábalás, hiperakut betegségből való felépülés) [1].

Kulcsszerepe van a normál DNS-szintézisben, ezáltal a sejtosztódásban és az RNS-szintézisen keresztül a normál fehérjeszintézisben. A hormonrendszerben betöltött szerepe által hozzájárul a vér normál tesztoszteronszintjének fenntartásához.

A sejtosztódást támogatva és a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmében való részvételével a cink segíti a spermiumok osztódását, így szerepet játszik a normál termékenység és szaporodás fenntartásában. Részt vesz az immunrendszer normál működésében, így cink hiányában a szervezet védekező képessége is csökkenhet.

A cinknek meghatározó szerepe van az immunrendszer működésében [2]. Feltételezések szerint C-vitaminnal együtt történő pótlása előnyösen hathat az immunrendszer erősítésében és csökkentheti különböző felső légúti megbetegedések (pl. megfázás) lefolyásának idejét és súlyosságát [3]. Egy friss tanulmány szerint a cink-pótlás hatására emelkedik a vérben a cink-koncentrációja, ami a T-sejtek számának növekedésével társulhat [4]. A T-sejtek a sejtes immunválasz kialakításáért felelnek. A bejutott antigénhez kötődve specifikussá válnak, ezáltal egy-egy kórokozóval szemben képesek összekapcsolódni és előpusztítani azokat. Emellett részt vesznek az immunrendszer szabályozásában, valamint ún. memóriasejteket kialakítva felelnek az antigén elleni tartós (akár életen át tartó) immunvédettség fenntartásában.

A cink hozzájárul a normál látás fenntartásához, mivel részt vesz az A-vitamin normál anyagcseréjében.

Másik ismert hatása, hogy hozzájárul a haj, köröm és bőr normál állapotának fenntartásához, ezáltal előszeretettel alkalmazzák a szépségápolásban is.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által meghatározott ajánlott napi beviteli érték felnőtteknél 10,0 mg, ajánlott felső határértéke pedig 25,0 mg naponta. Gyerekeknél ez az igény alacsonyabb a felnőttekhez képest, azonban serdülőkorra ez az igény kiegyenlítődik. Ez a tudományosan alátámasztott szükséglet természetesen eltérhet különböző állapotokban, vagy eltérő táplálkozási csoportoknál (pl.: idősek, sportolók, idősek, vegetáriánusok, fogyókúrázók, stb.) [5].

Forrás

Táplálékkal történő cinkpótlásra jól hasznosuló forrásnak tekinthetőek a vörös húsok, halak és tengeri herkentyűk és a tojás. Bab, dió és teljes kiőrlésű növények is alkalmas források lehetnek, bár növényekből történő felszívódása alacsony [6].

Felszívódás

A cink legnagyobb része a vékonybél felső szakaszán keresztül szívódik fel. Diéta esetén, vagy alacsony cink-bevitelkor akár a bevitt tápanyag 60%-a is felszívódik fehérjéhez kötődve, amelynek hasznosulási aránya a cink-adagolás emelésével csökken.

Cink hiány tünetei

A szervezetben férfiaknál kb. 2,5 g, nőknél 1,5 g cink található, főleg a csontokban, izmokban és plazmafehérjéhez kötődve a vérben. Jelentős cinkraktára a szervezetnek nincs, hiány esetén a máj szabadít fel kis mennyiséget rövid időn belül, késleltetve pedig a csontok pótolják a hiányt [7].

Cink hiánya nem jár egyedi tünetekkel: csökkenhet az étvágy, a szervezet ellenálló képessége, fokozott fáradékonyság léphet fel. Emellett serdülőkorban különböző fejlődési zavarokat okozhat, mivel több, mint 300 enzim működésén keresztül számos folyamatban vesz részt [8].

Túladagolás

Cink túladagolás ritka, mivel természetes úton a felszívódás és kiürülés egyensúlyban van, azonban hosszútávon történő nagy dózisú adagolása réz hiányát okozhatja.

Terhesség és a cink

A WHO egy 2004-es javaslata szerint a terhesség harmadik trimesztere alatt fokozott cink-pótlás szükséges. Szoptatás alatt szintén nagyobb mennyiség pótlása ajánlott, melyet 3 havonta érdemes lépcsőzetesen csökkenteni a normál szintre [9].

Interakció más vitaminnal

Nagydózisú vaspótlás esetén a cink felszívódása zavart szenvedhet hosszabbtávú együttalkalmazáskor. Emellett nagy mennyiségben történő cink szedése esetén a réz felszívódása csökkenhet.

Irodalomjegyzék

1. Sikter András: A citoplazmatikus ionok (K+, Mg2+, Zn2+, anorganikus foszfátok) hiányának aritmogén hatása. Családorvosi Fórum 2006, 10:41-45.
2. Maria Maares, Hajo Haase: Zinc and immunity: An essential interrelation. Archives of Biochemistry and Biophysics 2016, x:1-8. http://dx.doi.org/10.1016/j.abb.2016.03.022
3. Eva S. Wintergerst, Silvia Maggini, Dietrich H. Hornig: Immune-Enhancing Role of Vitamin C and Zinc and Effect on Clinical Conditions. Ann Nutr Metab 2006; 50:85–94
4. Barnett, J. B. et al.: Effect of zinc supplementation on serum zinc concentration and T cell proliferation in nursing home elderly: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. American Journal of Clinical Nutrition; Vol. 2016, 103 (3):942–951.
5. R.Bakan et al.: Dietary zinc intake of vegetarian and nonvegetarian patients with anorexia nervosa. International Journal of Eating Disorders 1993, 13: 229–233.
6. L.Huang et al.: Zinc. Adv Nutr 2015, 6:224-226
7. Scientific Opinion on Dietary Reference Values for zinc. EFSA Journal 2014, 12 (10):3844.
8. F. Krebs et al.: Zinc deficiency in infants and children: a review of its complex and synergistic interactions. Paediatrics and International Child Health 2014, 34:279-288
9. WHO/FAO (World Health Organization/Food and Agriculture Organization of the United Nations), 2004. Vitamin and mineral requirements in human nutrition. Report of a joint FAO/WHO expert consultation, Bangkok, Thailand, 21-30 September 1998. 341 pp.

Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A  leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!