Bennünk élő barátaink
A bélflóra az emberi emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összessége. Ez az emberi mikrobiomnak (a velünk, bennünk-, rajtunk élő mikróbák összessége) a legnagyobb rendszere. Mennyiségét talán az írja le legjobban, hogy kb. tízszer annyi mikrobiális sejtet tartalmaz az emberi test, mint saját humán sejtet!
Egyedi, mint az ujjlenyomat
A szervezetünket alkotó emberi sejtekből összeállt szövetek és szervek közös biológiai kapcsolatrendszert hoznak létre a szervezetünkben élő mikrobákkal, azaz a mikrobiommal. Azonban csak a közelmúlt kutatásainak eredményeként vált egyértelművé a mikrobiom jelentősége a szervezet egészsége szempontjából. Vírusok, baktériumok, gombák vesznek részt az emberi szervezet teljességét biztosító határok védelmében, nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő, és megakadályozzák a kórokozó (patogén) mikroorganizmusok tartós megtelepedését.
Az emberi emésztőrendszer több ezer baktérium fajtája összességében billiárd számban van jelen. Ez a mikrobiom annyira egyénre szabott, hogy az eltérései az ujjlenyomathoz hasonlóan egyedi azonosításra is alkalmasak lehetnek. A különbség az, hogy a bélflóra folyamatosan változik. A bélnyálkahártya születéskor baktériummentes. A bélmikrobiom kialakulása a születés után közvetlen elkezdődik, az anya mikroorganizmusainak megtelepedésével, majd a kor előrehaladtával folyamatos változásokon átmenve fejlődik. Egészségesekben döntően csak a vastagbélben telepednek meg mikroorganizmusok. A bélflóra alkotói közül a legismertebbek: Bifidobacteriumok, Lactobacillusok, Streptococcusok, Enterococcusok, de számos betegséget nem okozó gombafaj is megtalálható.
Mikroorganizmusok az egészségünk szolgálatában
Az utóbbi évek tudományos eredményeinek köszönhetően egyre többet tudunk a mikrobiom jelentőségéről az egészség megőrzésében és a betegségek kialakulásában egyaránt, bár legtöbbször nem tisztázott még, hogy okról vagy következményről van-e szó. Az már régóta ismert, hogy a bélmikrobiom kölcsönhatásban van a bélnyálkahártyával és az egész szervezet védelmében jelentős szerepet játszó immunrendszerrel is, de a mikroorganizmusok részt vesznek az emésztésben, a nyálkahártya védelemben, vitaminokat termelnek, nyomelemek felszívódását segítik és a bélnyálkahártya épségéért is felelősek.
Mi történik, ha megváltozik a bélflóra összetétele?
Amikor a bélflóra egyensúlya felborul, olyan patogén mikroorganizmusok is szaporodásnak indulhatnak, amelyek káros irányba billentik a normál összetételt és funkciót. Ilyenkor jön létre a diszbakteriózis vagy diszbiózis, vagyis az emberrel szimbiózisban élő baktériumok normálistól eltérő állapota a bélben. Napról napra válnak ismerté, hogy mely betegségeket lehet valamilyen kapcsolatba hozni a mikrobiom egyensúlyának megbomlásával. Ilyen kórképek pl. a bélgyulladások, az emésztési- és felszívódási zavarok, a cukorbetegség, a reumás ízületi gyulladások, a sclerosis multiplex, de már számos tumoros kórkép, idegrendszeri-, és pszichiátriai megbetegedésnél találták meg az összefüggést. Egyre több adat szól amellett is, hogy az elhízás kialakulásában is komoly szerep jut a bélflóra összetételének vagy éppen a megváltozásának.
Hogyan nyerhetjük vissza saját mikrobiomunkat?
A károsodott bélflóra helyreállítására ma már széles körben elterjedtek a probiotikus készítmények, de vannak ún. prebiotikus összetevők is, amelyek a probiotikumok szaporodását segítik, valamint a kettő kombinációját összekapcsoló szimbiotikumok is. Összefoglalásul azonban azt kell megértenünk, hogy a bélflóra egészségéhez legjobban a civilizált életforma buktatóinak kiiktatása járul hozzá, mindenekelőtt az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással. Ha ehhez hozzájárul egy tudatos gyógyszerhasználat – amelyben már olyan készítményekre is támaszkodhatunk, amelyek figyelembe veszik az emberi mikrobiom tengernyi funkcióját – akkor az az ember és a vele együtt élő mikroorganizmusok egészségének is alapjául szolgálhat.