Az ismeretlen fényérzékenyítők

Veszélyes összetevők

Leggyakrabban a kozmetikumokban találkozhatunk olyan összetevőkkel, amelyek bőrgyulladást váltanak ki. Ilyen például a színezett készítményekben található fluoreszcein vagy az eozin. Illatanyagok közül az ámbra és a pézsma.  Az úgynevezett „antibakteriális” kézfertőtlenítők gyakori összetevője a triclosan és a hexachlorophen, amelyek fototoxikus reakciókat válthatnak ki.

Számos konyhakerti növény is okozhat fotodermatitiszt, ilyen például a kapor, az édeskömény, a lestyán, a zeller, a pasztinák és a petrezselyem. Égési sérüléseket okozhat a kaukázusi medvetalp és számos citrusféle. A növényi anyagok közül ismert a psoralen és a kumarin hatása, de talán a legismertebb anyag a kátrány és származékai. Ezek mind okozhatnak fototoxikus bőrgyulladást okozhatnak.

Fotoallergiás bőrreakció gyógyszeres bőrtapasz hatására

A helyileg alkalmazható gyógyszerek szintén gyakori okozói a betegségnek. Fényérzékenyítő hatása van a tetraciklinnek, a szulfonamid antibiotikumoknak és néhány helyi gyulladáscsökkentő reumatológiai készítménynek is. Olyan formája is van a betegségnek, amikor a vegyi anyag a napfényben lévő UV fény hatására válik komplett allergénné. Ilyen ún. fotoallergiás bőrreakciót okozhatnak a halogénezett szalicilanilidek, illatanyagok, optikai fehérítők, a szulfonamid és a fenotiazin.

A fényérzékenyítést kiváltó anyagok másik nagy csoportja a szájon át vagy injekció, esetleg infúzió formájában bevitt gyógyszerek. Ebben az esetben a fényérzékenyítő szer a vérkeringésen keresztül az egész szervezetbe eljut. Így a gyulladásos bőrreakció az egész bőrfelületen megjelenhet (fotoallergiás reakció). A napégéssel kapcsolatba hozható bőrgyulladás azonban ilyenkor is a ruhával fedetlen testfelületeket érinti, ahol a napfény közvetlenül éri a bőrt. Ha több gyógyszert is használnak a betegek, nagyon nehéz a helyzet tisztázása, pláne, ha folyamatosan kell alkalmazni egy megkezdett terápiát. Sokat segíthet a megelőzésben, ha a kezelőorvosnál tájékozódunk, hogy mely gyógyszereink okozhatnak ilyen tüneteket a nyári időszakban. Ismert fényérzékenyítő mellékhatása lehet az alábbi gyógyszereknek: fogamzásgátlók, antibiotikumok, idegrendszeri gyógyszerek, vízhajtók, antiarrythmiás szerek, onkológiai szerek, antidiabetikumok és gyulladáscsökkentők.

A növények által okozott „véletlen” fényérzékenyítés megelőzhető megfelelő védőöltözettel (hosszú ujjú felső és nadrág, kesztyű), a napfény kerülésével és fokozott napfényvédelemmel

 A védekezés a bőr jövője

A káros UV-sugárzás elleni védekezés „klasszikus” megoldásai (napfényvédő krémek/olajok, megfelelő öltözet viselése, stb.) mellett a szájon át szedhető antioxidánsok – melyek közül speciális összetevő a nikotinamid és a polipodium leukotomos – mint „védelmi vonal” szolgálhatnak. A szabadgyökök megkötésével enyhítik a napsugárzás által kiváltott oxidatív stresszt, ezáltal védik a bőrt az UV-sugárzás káros hatásaival szemben. A kozmetikumok vagy gyógyszerek által kiváltott reakciók esetében pedig az első lépés a kezelésben a kiváltó anyaggal való érintkezés azonnali megszűntetése. Tünetileg (orvosi kontroll mellett) helyi és szükség esetén belső antiallergiás és gyulladáscsökkentő kezelést alkalmazhatunk.

De, hogy ne csak a fényérzékenyítés káros hatásairól essen szó, érdekességként meg kell említeni, hogy az orvoslásban már régóta használatos eljárás a fény és valamilyen érzékenyítő anyag együttes használata (PUVA terápia). Így UV B fényterápiát alkalmaznak: pikkelysömör, ekcéma, vitiligo, viszketés kezelésére.  UV A fényt és psoralen kezelést: pikkelysömör, bőrgyulladások, bőrdaganatok terápiájára. Már számos eljárás létezik, ahol lézerkezeléssel együtt alkalmazott fényérzékenyítőt használnak bőrdaganatok vagy vírusos szemölcsök eltávolítására.

Önnek ajánljuk