Árpa (Hordeum vulgare)

Magyar név: Árpa – (szárított termés)
Latin név: Hordeum vulgare
Népies név: vadárpa ill. termesztett árpa
Angol név: Barley

Rövid tenyészideje és kis vízigénye miatt az Egyenlítőtől az északi szélesség 70°-áig, valamint a tengerszint felett több ezer méter magasságban is termeszthető. Tibetben 4700 méteres magasságban is megterem. Egyiptomban már 8000 évvel ezelőtt is ismerték. A zsidók, a görögök, a rómaiak legfontosabb gabonája volt. Körülbelül Krisztus előtt 4000-től, tehát 6000 éve fizetőeszközként használták. A Távol-Keleten ma is közkedvelt az árpa lisztjéből készült kenyér.

Termesztés

Az árpa mára már a negyedik legnagyobb mennyiségben termelt gabonaféle a világon. A felhasználás céljától függően több fajtát is termesztenek: ismeretes a sörárpa és a takarmányárpa. A szemek elhelyezkedésük szerint lehetnek 2, 4, vagy 6 sorosak. A hazánkban az elismert 45 fajta közül mindössze 10 félét vetnek. Az egész világon azonban szinte megszámlálhatatlan az árpafajták száma.
Az étkezési célra termesztett árpák között pelyvás és pelyva nélküliek is ismeretesek. A csupasz vagy tarárpa pelyvája és toklásza a szél hatására lehullik az érés időszakában. A pelyvaréteg alatt levő maghéj vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdagabb, mint a búzáé. A csupasz árpát nem kell hántolni, ezért nem vész kárba az értékes maghéj. A pelyvás árpáról csiszolás közben eltávolítják a pelyvát és a csírát. Ezzel sok értékes tápanyag vész el, de így jobban tárolható az árpagyöngy, vagy gersli. Ha választhatunk, akkor a kevésbé csiszoltat, ellenőrzött minőségűt vásároljunk.

Fontosabb beltartalmi anyagok

Az árpában is megtalálható béta-glükán („élelmi rost”), egy glükóz molekulákból álló poliszacharid, mely az élesztő- és kalapos gombákban (shiitake, reishi), gabonafélékben (pl. zab, árpa, rozs, búza, kukorica), és a zöldmoszatokban is jelen van. Ez az egészségünk megőrzése szempontjából fontos tápanyag, az árpában kb. 5-15%-ban fordul elő.
A betakarított árpaszenek kis mennyiségben vitaminokat, E-, B1-, B2-és C-vitamint is tartalmaznak.
A főbb ásványi anyagok (össz.: 2-3%) közül: a nátrium (30 mg), kálium (140 mg), kalcium (39 mg), magnézium (20 mg), vas (1,7 g), foszfor (300 mg), réz (0,4 mg) és cink (3,1 mg) találhatók meg benne.
Ezeken túl, fehérjét (8-16% g), zsírt (2-3% g), keményítőt (60-65%), cukrot (1,8-2%), cellulózt (3,5-5%) és u.n. nyersrostot (1,5 %) is tartalmaz, melyek együttesen 357 kcal/100 g energiát biztosítanak szervezetünk számára. A szemek átlagos víztartalma betakarítás idején 14-15%.

Az árpa hordein és glutein nevű fehérjéket tartalmaz, ezért glutén-érzékenyek természetes formájában nem fogyaszthatják..

A árpaszemben kis mennyiségben enzimek -elsősorban béta-amiláz- is találhatók, melyeknek fontos szerep jut a sörgyártás során.

Hatásai

Élettani hatása

Több tudományos vizsgálat eredménye rámutatott, hogy a napi élelmezésünkben felhasznált gabonaféleségek, – az árpa, a zab, a köles és a rozs – antioxidáns hatással rendelkeznek.
A kutatóorvosok az oxidatív stresszt tartják a legfőbb kockázati tényezőnek a sejtek öregedése és számos betegség, – érelmeszesedés, szív-és érrendszeri betegségek, idegrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, gyulladásos és daganatos betegségek/állapotok – kialakulásának szempontjából.

Ezért minden antioxidáns hatású élelmiszer, mely képes semlegesíteni a káros szabad gyököket, fontos segítséget jelent ezeknek a súlyos betegségeknek a megelőzésében ill. leküzdésében..

Kísérletekben tudták bizonyítani, hogy a gabonafélék antioxidáns hatása összefüggésben van azok béta-glükán tartalmával, melyet ma már a gabonából kivonva, koncentrált formában (pl. étrend-kiegészítő készítmények) is forgalomba hoznak.

Állapotok, amelyekben ajánlott

Tudományos vizsgálatok keretében a béta-glükán számos pozitív élettani hatása nyert már bizonyítást: csökkenti a vér koleszterinszintjét, a koszorúérbetegség kockázatát, a vér glükóz szintjét, növeli az inzulinválaszt, csökkenti a stresszfekélyek kockázatát, és gátlóan hat az allergiás reakciókra. Jótékonyan hat magas vérnyomás esetén, és a metabolikus szindróma kockázatának csökkentésében is.
A béta-glükánok nagyobb mennyiségben való fogyasztását a már rendelkezésre álló tudományos eredmények tükrében, jelenleg elsősorban a magas koleszterinszint, cukorbetegség és kóros elhízás (metabolikus szindróma) kezelésében ajánlják.

Felhasználás

Az árpát emberi fogyasztásra, takarmányozásra, gyógykészítmények, valamint alkoholtartalmú italok előállítása céljából termesztik. Az élelmi rostok az egyik legkorábbi megfogalmazás szerint olyan, elsősorban növényekből származó tápanyagok, melyeket az ember igen alacsony hatásfokkal tud megemészteni. Ám azóta több kutatás is kimutatta, hogy jelentős biológiai értékkel rendelkeznek és érdemes fogyasztanunk őket.

Belsőleg

Hazánkban az árpagyöngyöt, más néven gerslit sokféleképpen felhasználjuk, főzelékek gazdagítására, levesbetétnek, fasírtalapanyagnak vagy köretnek. Sok helyütt kása formájában is fogyasztják. Főzési alapanyagként, hántolt árpagyöngyön túl még többféle formában is ismerjük pl. szemes árpa, zúzott töret, őrölt dara és liszt, árpapehely ill. pehelyliszt. Lisztnek őrölve lepénynek, lapos kenyérnek (könnyen szárad és repedezik, ezért búzával keverik, hogy magasabb legyen a kenyér): A gyógy-élelmezésben csíra, kása, nyákleves, daranyák, árpatej és árpavíz formájában is alkalmazzák. Malátakivonatként légúti hurutok esetén is használatos.
A táplálkozási szakértők által ajánlott teljes kiőrlésű gabonákat egyre többen építik be a mindennapi étkezésbe, mert élelmirost-tartalmuknál (pl. béta-glükán) fogva fontos szerepet töltenek be tápcsatornánk és érrendszerünk egészségének megőrzésében is. A rostban gazdag táplálkozás serkenti és karbantartja a bélműködést, elősegíti a méreganyagok távozását, csökkenti a koleszterinszintet, csökkenti a divertikulózis és a bélrendszeri daganatos betegségek kockázatát és teltségérzetet okoz, ami által segíti a fogyókúra sikerességét.

Egyéb felhasználás

Az árpa, mint az egyik legismertebb gabonaféleség felhasználása igen széleskörű, állati takarmányként, alkohol-tartalmú italok alapanyagaként és a mai, korszerű egészséges táplálkozás részeként egyaránt fontos. A hűvös éghajlatú területeken első számú kenyérgabonát jelent, bár a lisztjéből készült kenyér nehezen emészthető.
Az árpából ipari úton nagy mennyiségben készítenek malátát, mely kiindulási anyagként szolgál, olyan alkoholtartalmú italok előállításnál, mint a sör vagy a whisky. A malátázás a gabonafélék mesterségesen létrehozott, illetve szabályozott környezeti feltételek közötti csíráztatása. A csírázás végterméke a zöldmaláta, ebből szárítással és aszalással aszalt maláta készül. A malátázás célja főleg azoknak az enzimeknek a kinyerése, amelyet csírázáskor a gabonaszemben tárolt tartalék anyagok átalakulásai idéznek elő. A sörkészítéshez szükséges maláta megközelíthetően kétharmadát tavaszi árpa, egyharmadát pedig őszi sörárpa felhasználásával készítik. A sörgyártásnál figyelembe vett árpa és malátaparamétereket az Európai Sörgyártók Szövetsége (European Brewery Convention – EBC) foglalja össze.

Az alkoholmentes sörök, – különösen a maláta sörök – fogyasztása pozitív hatással van a tejelválasztásra, így sok anyuka köszönheti a tejmennyiségének a növekedését az ilyen termékek fogyasztásának. Ismert, hogy a sörök aromáját, zamatát, keserűségét és eltarthatóságát biztosító komló nyugtató hatású. Az anyukák nyugalma, feszültségmentes állapota pedig a prolaktin termelődését és a tejelválasztást segíti elő. Előbbiek mellett, a többszörösen jótékony hatású alkoholmentes sörök magas tápértékét és vitamintartalmát is figyelemre méltóként említik a sör és a tejelválasztás kapcsolatát vizsgáló kutatások.

A gyógynövényeket tartalmazó tejserkentő teák nagy választékban megtalálhatók a gyógyszertárak polcain. Általában ánizstermést, édeskömény és kömény termését, citromfüvet, citromverbénát, kamillát, csipkebogyót, csalánlevelet, illetve ezek kombinációit tartalmazzák.

A teák mellett újabban tejtermelést serkentő kapszulák is kaphatók, amik szárított, porított formában tartalmazzák a gyógynövénykombinációt. Ezek a szoptatási időszakban periodikusan (kéthárom hetes kúrákat képezve), illetve folyamatosan is szedhetők..

Mára már a tejelválasztás fokozását több ponton célzó, instant oldódó kombinációs készítményeket is forgalomba hoztak az élelmiszergyártók. Ilyen, az árpamaláta-kivonatot, szurokfüvet és citromfüvet kombinációban tartalmazó Lactoflow por belsőleges oldathoz, 12x; étrend-kiegészítő készítmény.

Monográfiák, tudományos vizsgálatok, ajánlások

Az Egyesült Államokban, a felnőttek számára ajánlott élelmi rost bevitel 14 g / 1,000 kcal. Ez azt jelenti, hogy a nőknek napi 25 g, a férfiaknak napi 38 g élelmi rostot kellene fogyasztaniuk. A felmérések szerint a legtöbb amerikai az ajánlott bevitelhez képest csak mintegy fele rostmennyiséget fogyaszt (kb. 13,5 g és 18 g / nap).

Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) szerint a béta-glukánok (rendszeres) adása összefüggésbe hozható a szérum-koleszterin csökkenésével. Ezért javasolták, hogy pl. a fent említett gabonafélék napi fogyasztásában a béta-glukán tartalom legalább 3 g legyen.

Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A  leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!