A mikrobiomon túl - A humán virom

Az emberi test és a mikrobiom

Az emberi test egy rendkívül összetett és dinamikus rendszer, amely nem csupán saját sejtjeinkből áll, hanem számtalan más élőlénynek is otthont ad. Becslések szerint testünkben akár 40 trillió saját sejt található, de ugyanennyi baktérium is él velünk szimbiózisban, amelyek összességét mikrobiomnak nevezzük.

A mikrobiom tagjai nélkülözhetetlen szerepet töltenek be mindennapi életünkben. A bélrendszerben élő baktériumok segítenek az élelmiszerek lebontásában, lehetővé téve, hogy szervezetünk hatékonyan felszívja a tápanyagokat. Emellett vitaminokat szintetizálnak, mint például a K-vitamint és bizonyos B-vitaminokat, amelyek létfontosságúak az egészségünk szempontjából.

A szájüregben található baktériumok semlegesítik a savakat, ezzel védik a fogzománcot a károsodástól. A bőrön élő mikroorganizmusok pedig gátolják a kórokozó baktériumok megtelepedését, így első védelmi vonalként szolgálnak a fertőzésekkel szemben.

Az immunrendszerünk is szoros kapcsolatban áll a mikrobiommal. A baktériumok segítenek az immunsejtek képzésében és szabályozásában, elősegítve az immunválasz megfelelő működését. Ez a finom egyensúly azonban könnyen felborulhat, ha a mikrobiom összetétele megváltozik, ami betegségekhez és gyulladásokhoz vezethet.

Ezért fontos megérteni, hogy testünk nem csak a saját sejtjeinkből áll, hanem egy összetett ökoszisztéma része, ahol a baktériumok és más mikroorganizmusok kulcsszerepet játszanak egészségünk fenntartásában.

A Virom – A láthatatlan vírusökoszisztéma

Amíg a mikrobiom, vagyis a testünkben élő baktériumok közössége egyre nagyobb figyelmet kap, addig a virom, a testünkben élő vírusok összessége még kevésbé ismert terület. Pedig a vírusok száma a testünkben meghaladja a tíz trilliót, és szinte mindenhol jelen vannak: a bélrendszerben, a bőrön, a nyálban, a húgyutakban, sőt még az idegrendszert és az agyat körülvevő cerebrospinális folyadékban is.

A bélrendszerünkben élő vírusok 97%-a bakteriofág, vagy röviden fág, amelyek specializálódtak bizonyos baktériumfajok fertőzésére és elpusztítására. Ezek a bakteriofágok nem képesek emberi sejteket megfertőzni, ezért közvetlenül nem jelentenek veszélyt számunkra. Ehelyett kulcsszerepet játszanak a bélbaktériumok populációjának szabályozásában, fenntartva az egyensúlyt és megelőzve a káros baktériumok túlszaporodását.

A bőrünkön is milliárdnyi vírus él, amelyek hozzájárulnak a bőr mikrobiomjának egyensúlyához és védenek a patogén mikroorganizmusok ellen. A nyálunk minden cseppjében százmillió vírus található, amelyek szerepet játszanak a szájüreg egészségének fenntartásában. Még a húgyutakban és az agyat körülvevő folyadékban is jelen vannak vírusok, bár ezek szerepe még kevésbé ismert, de feltételezhető, hogy fontos funkciókat látnak el.

A virom tehát egy láthatatlan, de annál fontosabb részét képezi testünk ökoszisztémájának. Ezek a vírusok nem pusztán passzív jelenlétként vannak jelen, hanem aktívan befolyásolják a mikrobiom összetételét és működését. Segítenek fenntartani a mikrobiális egyensúlyt, támogatják az immunrendszert, és hozzájárulnak az egészségünk megőrzéséhez.

Fontos megérteni, hogy a vírusok nem mindig ellenségeink. Bár a közgondolkodásban gyakran negatív szerepben jelennek meg, a virom tagjai nélkülözhetetlenek a szervezetünk optimális működéséhez. A vírusok és a baktériumok közötti kölcsönhatások összetett hálózata olyan finom egyensúlyt teremt, amelynek felborulása betegségekhez vezethet.

Vírusok és a baktériumok kölcsönhatása

A bakteriofágok, vagy röviden fágok, olyan vírusok, amelyek kizárólag baktériumokat fertőznek meg. Ezek a mikroszkopikus organizmusok kulcsszerepet játszanak a baktériumpopulációk szabályozásában, és így közvetetten befolyásolják az emberi egészséget is. Működésük során a fágok megtalálják a specifikus baktériumfajokat, megfertőzik őket, és vagy elpusztítják a gazdasejtet, vagy genetikai anyagukat integrálják a baktérium genomjába.

A Lambda fág és az Escherichia coli esete

Egy jól ismert példa a fágok és baktériumok közötti kölcsönhatásra a Lambda fág és az Escherichia coli (E. coli) kapcsolata. Az E. coli egy gyakori baktérium, amely általában ártalmatlanul él a bélrendszerünkben, és fontos szerepet játszik a vitaminok szintézisében és a tápanyagok feldolgozásában. Ugyanakkor bizonyos körülmények között patogénné válhat, és betegségeket okozhat.

Amikor a Lambda fág találkozik egy E. coli sejttel, a fág specifikus receptorai segítségével kapcsolódik a baktérium felszínéhez. Ezt követően a fág injektálja saját DNS-ét a baktériumsejtbe. A fertőzés kétféle módon folytatódhat:

1. Lítikus ciklus: A fág DNS átveszi az irányítást a baktérium sejtfolyamatai felett, és arra készteti a sejtet, hogy új fágokat szintetizáljon. Amikor a baktérium tele lesz új víruspartikulákkal, a sejtmembrán szétszakad (lízis), és az új fágok kiszabadulnak, készen arra, hogy más baktériumokat fertőzzenek meg. Ez a folyamat hatékonyan csökkenti a baktériumpopuláció méretét.
2. Lízogén ciklus: Ebben az esetben a fág DNS beépül a baktérium genomjába, és inaktív állapotban (pro-fágként) marad, amíg bizonyos környezeti tényezők nem aktiválják. Amikor ez megtörténik, a fág DNS kiválik a baktérium genomjából, és elindítja a lítikus ciklust, ami végül a baktériumsejt lízisét eredményezi.
   
   

A baktériumpopulációk egyensúlyának fenntartása

A fágok ezen kettős életciklusa lehetővé teszi számukra, hogy dinamikusan szabályozzák a baktériumpopulációkat. A lítikus ciklus révén közvetlenül csökkentik a baktériumok számát, míg a lízogén ciklus során genetikai változásokat indukálhatnak a baktériumokban. Ez a szabályozás kritikus a mikrobiom egyensúlyának fenntartásához, mivel megakadályozza a káros baktériumok túlzott elszaporodását, amelyek betegségeket okozhatnának.

A fágok és baktériumok közötti kölcsönhatások tehát nem csupán mikrobiológiai érdekességek, hanem alapvető fontosságúak az emberi egészség szempontjából. A fágok segítenek fenntartani a bélflóra egyensúlyát, támogatják az immunrendszer működését, és hozzájárulnak a kórokozók elleni védelemhez. Ezen komplex interakciók megértése új lehetőségeket nyithat meg a betegségek megelőzésében és kezelésében, például a fágterápia alkalmazásával antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen.

A Virom pozitív hatásai az egészségre

A virom, vagyis a testünkben élő vírusok közössége, nemcsak a baktériumpopulációk szabályozásában játszik szerepet, hanem közvetlenül hozzájárul egészségünk megőrzéséhez is. Bár a vírusok gyakran negatív megítélést kapnak a betegségek okozása miatt, sok közülük valójában hasznos funkciókat lát el a szervezetünkben.

Vírusok által baktériumokba juttatott előnyös gének

Egyes bakteriofágok nemcsak elpusztítják a baktériumokat, hanem genetikai anyagukat integrálják a gazdasejt genomjába. Ezzel olyan géneket juttathatnak a baktériumokba, amelyek előnyösek az emberi szervezet számára. Például bizonyos fágok olyan géneket adhatnak át, amelyek fokozzák a baktériumok képességét a komplex szénhidrátok lebontására. Ez hatékonyabb tápanyag-feldolgozást és jobb energiahasznosítást eredményez a gazdaszervezet számára.

A bélrendszer nyálkahártyájának támogatása

A bélrendszerünk nyálkahártyája kulcsszerepet játszik a tápanyagok felszívódásában és a kórokozók elleni védelemben. Egyes vírusok hozzájárulnak a nyálkahártya integritásának fenntartásához azáltal, hogy olyan baktériumokat támogatnak, amelyek erősítik ezt a védőréteget. Ez csökkenti a bél áteresztőképességét és megelőzi a gyulladásos folyamatok kialakulását.

Gyulladáscsökkentő anyagok termelése

A virom tagjai közvetetten befolyásolhatják a gyulladásos folyamatokat is. Olyan baktériumok terjedését segítik elő, amelyek gyulladáscsökkentő anyagokat termelnek, mint például a butirátot. A butirát egy rövid láncú zsírsav, amely táplálja a vastagbél hámsejtjeit és gyulladáscsökkentő hatású. Ezzel hozzájárul a bélrendszer egészségének fenntartásához és az immunrendszer megfelelő működéséhez.

Az immunrendszer szabályozása és az autoimmun betegségek megelőzése

A vírusok közvetlenül is kommunikálhatnak az immunrendszerrel, befolyásolva annak reakcióit. Bizonyos fágok olyan jeleket küldhetnek az immunsejteknek, amelyek mérséklik az immunválaszt, megelőzve ezzel a túlzott reakciókat, mint amilyenek az allergiás vagy autoimmun folyamatok. Ez a finomhangolás segít abban, hogy az immunrendszer hatékonyan védekezzen a kórokozók ellen, miközben elkerüli a saját szövetek elleni támadást.

A virom és a betegségek megelőzése

Kutatások szerint a gazdag és változatos virom hozzájárulhat a betegségek megelőzéséhez. Például bizonyos vírusok jelenléte összefüggésbe hozható a kisebb kockázattal bizonyos krónikus betegségek, mint a gyulladásos bélbetegségek vagy az elhízás kialakulásában. Bár a pontos mechanizmusok még nem teljesen ismertek, a virom szerepe az egészségben egyre inkább a tudományos érdeklődés középpontjába kerül.

A virom pozitív hatásai sokrétűek és összetettek. A vírusok nemcsak a baktériumok számát szabályozzák, hanem aktívan részt vesznek az emberi szervezet működésének támogatásában. Ezek a láthatatlan szövetségesek hozzájárulnak a tápanyagok hatékony feldolgozásához, erősítik a bélrendszer védelmét, csökkentik a gyulladásokat, és finoman szabályozzák az immunrendszert. Megértésük és tanulmányozásuk új utakat nyithat az egészségmegőrzésben és a betegségek megelőzésében.

A Virom sötét oldala

Bár a virom számos pozitív hatással bír az emberi egészségre, van egy kevésbé ismert és veszélyes oldala is. Egyes vírusok nem az egészségünk támogatására törekednek, hanem éppen ellenkezőleg: ártalmatlan baktériumokat alakítanak át veszélyes kórokozókká. Ez a folyamat komoly betegségek kialakulásához vezethet, és rámutat arra, hogy a virom működése mennyire összetett és kettős természetű lehet.

Bizonyos bakteriofágok olyan géneket hordoznak, amelyek mérgező anyagok termeléséért felelősek. Amikor ezek a vírusok megfertőznek egy baktériumot, beépítik ezeket a káros géneket a gazdasejt genomjába. Ezáltal a korábban ártalmatlan baktérium hirtelen veszélyes toxinok termelésére lesz képes, amelyek komoly egészségügyi problémákat okozhatnak.

A Vibrio cholerae és a CTXφ bakteriofág esete

Egy jól ismert példa erre a jelenségre a Vibrio cholerae baktérium és a CTXφ bakteriofág közötti kapcsolat. A Vibrio cholerae legtöbb törzse ártalmatlanul élhet a bélrendszerünkben, anélkül hogy bármilyen betegséget okozna. Azonban amikor a CTXφ fág megfertőzi ezt a baktériumot, átadja neki a koleratoxin termeléséért felelős gént. Ennek eredményeként a baktérium elkezdi termelni a veszélyes toxint, amely a kolera nevű súlyos betegség kialakulásához vezet.

A koleratoxin hatására a bélsejtek nagy mennyiségű nátriumot és vizet választanak ki, ami súlyos hasmenést és kiszáradást okoz. Kezelés nélkül a kolera halálozási aránya akár 50% is lehet. Ebben az esetben a vírus közvetlenül felelős egy ártalmatlan baktérium veszélyes kórokozóvá alakításáért, ami világjárványokhoz vezethet!

Ártalmatlan baktériumok veszélyes kórokozókká válása

Hasonló folyamat figyelhető meg a Staphylococcus aureus baktérium és a φSa3ms bakteriofág esetében. A Staphylococcus aureus általában ártalmatlanul él a bőrünkön és az orrnyálkahártyánkon, nem okozva semmilyen problémát. Feladata főként az, hogy elfoglalja a helyet a potenciálisan káros baktériumok elől.

Azonban a φSa3ms fág fertőzése során a baktérium olyan géneket kap, amelyek veszélyes toxinok termelését teszik lehetővé. Ezek a toxinok, például a szuperantigének, képesek teljesen felborítani az immunrendszerünk működését. A szuperantigének túlzott mértékben aktiválják a T-sejteket, ami "citokinvihart" eredményez – egy olyan állapotot, ahol az immunrendszer túlzottan reagál, és ezzel károsítja a saját szöveteinket.

Amikor egy ilyen módosult Staphylococcus aureus baktérium bejut a szervezetünkbe, például egy apró bőrsebzésen keresztül, súlyos fertőzést okozhat. Az immunrendszer túlzott aktiválása miatt a gyulladás erősödik, de a védekező sejtek nem tudják hatékonyan elpusztítani a baktériumot. A baktérium eközben mélyebbre hatolhat a szövetekben, tovább terjesztve a fertőzést.

A baktérium által termelt enzimek képesek lebontani a szöveti gátakat, megkönnyítve a baktérium terjedését a szervezetben. Az antibiotikumok megjelenése előtt az ilyen fertőzések gyakran halálosak voltak. A φSa3ms fág tehát közvetve hozzájárul a Staphylococcus aureus veszélyességének növeléséhez.

A virom kettős természete

Ezek az esetek rávilágítanak arra, hogy a virom nem mindig szolgálja az emberi egészséget. A vírusok képesek genetikai anyaguk átadásával ártalmatlan baktériumokat veszélyes kórokozókká alakítani. Ez a kettős természet hangsúlyozza, hogy a virom működése mennyire összetett, és hogy mennyire fontos a mikrobiom és a virom egyensúlyának fenntartása.

A virom sötét oldala komoly kihívást jelent az orvostudomány számára. A kórokozóvá vált baktériumok elleni küzdelem nehéz, különösen az antibiotikum-rezisztencia terjedésének korában. Ugyanakkor ezek a felismerések lehetőséget is nyújtanak arra, hogy jobban megértsük a virom és a mikrobiom interakcióit, és új terápiás megközelítéseket dolgozzunk ki a fertőző betegségek kezelésére és megelőzésére.

Vírusok a rák ellen – Onkolitikus vírusok

A virom egyik legizgalmasabb és legígéretesebb területe az onkolitikus vírusok tanulmányozása és alkalmazása. Az onkolitikus vírusok olyan speciális vírusok, amelyek képesek szelektíven megfertőzni és elpusztítani a rákos sejteket, miközben az egészséges sejtekre alig vagy egyáltalán nem jelentenek veszélyt. Ezek a vírusok természetes módon is előfordulhatnak a viromban, de terápiás célokra is fejleszthetők és módosíthatók.

Az onkolitikus vírusok bemutatása: daganatok célzott támadása

Az onkolitikus vírusok, mint például a Newcastle-betegség vírus vagy a Reovírus, különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra a rákos sejtek felismerését és elpusztítását. A rákos sejtek genetikai mutációk és rendellenességek következtében eltérnek a normál sejtektől, például abban, hogy gyengébb az immunválaszuk és megváltozott az anyagcseréjük. Ezek a változások sebezhetővé teszik őket a vírusfertőzésekkel szemben.

A rákos sejtek gyakran elveszítik azon képességüket, hogy hatékonyan védekezzenek a vírusok ellen. Az onkolitikus vírusok ezt a gyengeséget használják ki. Amikor egy onkolitikus vírus megfertőzi a rákos sejtet, átveszi az irányítást a sejt “gépezetén”, és új víruspartikulák gyártására kényszeríti azt. Ez a folyamat végül a rákos sejt halálához vezet, mivel a sejt nem képes tovább működni a vírus replikációja miatt.

Az immunrendszer aktiválása és a tumor mikro környezetének megváltoztatása

Az onkolitikus vírusok nemcsak közvetlenül pusztítják el a rákos sejteket, hanem erőteljes immunválaszt is kiváltanak. A rákos sejtek elpusztulása során olyan antigének szabadulnak fel, amelyek felismerésére az immunrendszer reagálni tud. Ezzel az onkolitikus vírusok mintegy "felébresztik" az immunrendszert, amely addig gyakran nem ismerte fel a daganatot idegenként. Ez az immunaktiváció lehetővé teszi az immunsejtek számára, hogy megtámadják a daganatot és elpusztítsák a még fertőzés nélküli rákos sejteket is.

Ezenkívül az onkolitikus vírusok megváltoztathatják a tumor mikro környezetét. A daganatok gyakran immunelnyomó környezetet hoznak létre maguk körül, ami megakadályozza az immunsejtek működését. Az onkolitikus vírusok azonban csökkenthetik ezt az immunelnyomó hatást, lehetővé téve az immunrendszer hatékonyabb működését a daganat ellen.

Jövőbeli kilátások és a terápiás lehetőségek

Az onkolitikus vírusok terápiás alkalmazása ígéretes terület a rákkezelésben. A klinikai vizsgálatok során több vírus is bizonyította hatékonyságát különböző daganattípusok ellen, beleértve a melanómát, a glioblasztómát és a tüdőrákot. Az onkolitikus vírusok kombinálhatók más kezelési módokkal, mint például a kemoterápiával vagy az immunterápiával, hogy fokozzák a terápiás hatást.

Az egyik elsőként engedélyezett onkolitikus vírus alapú terápia a talimogén laherparepvec (T-VEC), amelyet a herpes simplex vírus módosításával hoztak létre. A T-VEC-et melanóma kezelésére használják, és sikeresen növeli a betegek túlélési esélyeit.

A jövőben a kutatók célja olyan onkolitikus vírusok fejlesztése, amelyek még specifikusabbak és hatékonyabbak a rákos sejtek ellen, miközben minimalizálják a mellékhatásokat. A géntechnológia és a vírusok genetikai módosítása lehetővé teszi a vírusok finomhangolását, hogy jobban megfeleljenek a terápiás igényeknek.

A virom és az onkolitikus vírusok szerepe az egészségben

Bár még sok a felfedezni való ezen a területen, az onkolitikus vírusok és a virom közötti kapcsolat egyre nagyobb figyelmet kap. Lehetséges, hogy a virom természetes onkolitikus vírusai hozzájárulnak a daganatok spontán regressziójához, bár ezt még további kutatásokkal kell megerősíteni. Az biztos, hogy a virom és az onkolitikus vírusok tanulmányozása új perspektívákat nyit az orvostudományban, és reményt ad a rák elleni küzdelemben.

Az onkolitikus vírusok a virom azon tagjai, amelyek közvetlenül támadják és pusztítják el a rákos sejteket, miközben támogatják az immunrendszer működését. Ezek a vírusok kihasználják a rákos sejtek gyengeségeit, és olyan immunválaszt indukálnak, amely segít a daganat elleni küzdelemben. Az onkolitikus vírusok terápiás alkalmazása forradalmi előrelépést jelenthet a rákkezelésben, és hozzájárulhat milliók életének megmentéséhez.

Befejezés

A humán virom felfedezése és megértése új perspektívákat nyitott az orvostudomány és a mikrobiológia területén. Testünk nem csupán a saját sejtjeinkből és a velünk élő baktériumokból áll, hanem egy rendkívül összetett vírusökoszisztéma is szerves részét képezi. Ezek a vírusok, bár láthatatlanok és sokszor ismeretlenek számunkra, alapvető szerepet játszanak egészségünk fenntartásában és számos élettani folyamat szabályozásában.

A virom pozitív hatásai közé tartozik a baktériumpopulációk egyensúlyának fenntartása, a bélrendszer egészségének támogatása, az immunrendszer finomhangolása és a gyulladásos folyamatok csökkentése. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk a virom sötét oldalát sem, ahol bizonyos vírusok ártalmatlan baktériumokat alakítanak át veszélyes kórokozókká, komoly egészségügyi kockázatot jelentve ezzel.

Az onkolitikus vírusok területén végzett kutatások különösen ígéretesek, hiszen ezek a vírusok képesek szelektíven elpusztítani a rákos sejteket, miközben az egészséges sejtekre alig vagy egyáltalán nem hatnak. Ez új lehetőségeket kínál a rák kezelésében, és reményt ad milliók számára világszerte.

A virom tanulmányozása még gyerekcipőben jár, és számos kérdés vár még megválaszolásra. Hogyan befolyásolja pontosan a virom összetétele az egyéni egészséget? Milyen módon lehetne terápiás célokra felhasználni a virom tagjait? Miként tudnánk beavatkozni a virom és a mikrobiom közötti interakciókba a betegségek megelőzése vagy kezelése érdekében?

Ezekre a kérdésekre a jövő kutatásai adhatnak választ. Ami biztos, hogy a virom megértése és a benne rejlő lehetőségek kiaknázása forradalmi változásokat hozhat az orvostudományban. Az előttünk álló kihívások és felfedezések izgalmasak és sokat ígérőek.

A humán virom egy olyan láthatatlan világ, amelyben vírusok trilliói élnek velünk szimbiózisban. Ezek a vírusok nem csupán passzív résztvevői testünk ökoszisztémájának, hanem aktív alakítói annak. Megértésük és tanulmányozásuk nemcsak tudományos szempontból izgalmas, hanem közvetlenül hozzájárulhat az emberi egészség javításához. Ahogy egyre mélyebben belemerülünk a virom titkaiba, úgy tárulnak fel előttünk új lehetőségek a betegségek megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében.

Egy olyan korban élünk, amikor a mikrobiológia és a virológia határterületei újraírják az orvostudomány alapjait. A humán virom felfedezése és megértése nemcsak kihívásokat, hanem hatalmas lehetőségeket is tartogat. Most rajtunk a sor, hogy ezeket a lehetőségeket megragadjuk, és egy egészségesebb jövőt építsünk mindannyiunk számára.

Friss kutatások és források

1. Shkoporov, A. N., & Hill, C. (2022). Bacteriophages of the human gut: the "known unknown" of the microbiome. Cell Host & Microbe, 29(5), 653-664.
2. Camarillo-Guerrero, L. F., Almeida, A., Rangel-Pineros, G., Finn, R. D., & Lawley, T. D. (2021). Massive expansion of human gut bacteriophage diversity. Cell, 184(4), 1098-1109.e9.
3. Sutton, T. D. S., Clooney, A. G., Ryan, F. J., Ross, R. P., & Hill, C. (2021). Choice of assembly software has a critical impact on virome characterisation. Microbiome, 9(1), 1-13.
4. Garmaeva, S., Sinha, T., Spector, T. D., Fu, J., Wijmenga, C., & Zhernakova, A. (2021). Studying the gut virome in the metagenomic era: challenges and perspectives. BMC Biology, 19(1), 90.
5. Liang, G., & Bushman, F. D. (2021). The human virome: assembly, composition and host interactions. Nature Reviews Microbiology, 19(8), 514-527.
6. Silveira, C. B., & Rohwer, F. L. (2016). Piggyback-the-Winner in host-associated microbial communities. NPJ Biofilms and Microbiomes, 2, 16010.
7. Tisza, M. J., Pastrana, D. V., Welch, N. L., Stewart, B., Peretti, A., Starrett, G. J., ... & Buck, C. B. (2020). Discovery of several thousand highly diverse circular DNA viruses. eLife, 9, e51971.
8. Zuo, T., Wong, S. H., Lam, K., Lui, R., Cheung, K., Tang, W., ... & Ng, S. C. (2019). Bacteriophage transfer during fecal microbiota transplantation in Clostridium difficile infection is associated with treatment outcome. Gut Microbes, 10(6), 574-578.
9. Reyes, A., Blanton, L. V., Cao, S., Zhao, G., Manary, M., Trehan, I., ... & Gordon, J. I. (2015). Gut DNA viromes of Malawian twins discordant for severe acute malnutrition. Proceedings of the National Academy of Sciences, 112(38), 11941-11946.
10. Norman, J. M., Handley, S. A., Baldridge, M. T., Droit, L., Liu, C. Y., Keller, B. C., ... & Virgin, H. W. (2015). Disease-specific alterations in the enteric virome in inflammatory bowel disease. Cell, 160(3), 447-460.